A M.A.G.U.S. történetében kevés olyan alkotó volt aki szívesen vette az építő kritikát. Az ÚTK csapatából a Tuan kiadó vezetője ilyen, anno ilyen volt Nyúl, és annó ilyen volt a M.A.G.U.S. kártya környékén Massár Mátyás. Hogy az ÚTK fejlesztői közül a többiek milyenek, azt nem tudom, de az ÚTK már ezzel is barátságosabb a többi hasonló kezdeményezésnél. Kár, hogy ezzel nehéz lenne mit kezdeni, hiszen az Új Törvénykönyv egy esetleges új, módosított kiadásának kevés esélye van arra, hogy igazán meggyőzzön. Hiszen ez pont az ÚTK általam is legtöbbre tartott értékeinek feladását igényelné, ami viszont azonnal rossz pontot jelentene, az én szememben is. Hogy mi ez a fontos érték?
A játék erőssége ugyanis az életútjáték. Ehhez fontos a folytonosság, a következetesség. Ha valaki elolvasta a M.A.G.U.S. kiadásokat összehasonlító cikkünket hamar észre vehette: Az Új Törvénykönyv egyik legnagyobb bűne, hogy jól sikerült. így jelentős közösség használja. Ha nem így lenne, éppen úgy nem osztaná meg igazán a közösséget, így viszont van egy komoly rajongótábor aki az Új Törvénykönyv szerint játszik. És persze elég heterogén módon értelmezik a szabályokat, a világképet. És a többség leginkább a saját elképzelései szerint szeretné folytatni. Mint ahogy azok is, akik más világképhez ragaszkodnak és ezért nem tértek át az Új Törvénykönyvre. » Kattints a részletekért
Tény az, hogy amíg olyan írások kerülnek fel oldalakra, ahol sehonnan jött városállamok hirtelen többet tudnak a mágiáról mint Toron, Doran, Krán és Pyarron együttvéve és megjelenik egy még táposabb varázsló alkaszt, és ezekre van is igény, addig felesleges is lenne azt mondanom, hogy "következetesebb világkép kellene": A legújabb tápos alkasztokból élő oldalnak ugyanis nem érdeke egy olyan következetes, szilárd és jól leírt Ynev kép, ami alapján egyes kiegészítőkről mindenki 2 perc alatt el tudja dönteni, hogy azok nem illenek a világba.Az egyik legfontosabb változás az lenne, hogy végiggondolnám mi tartozik a könyvbe, mi taartozhaz egy hozzá csatolt elektronikus kiadványba. Mert a kettő nem ugyanaz. A nyomtatás drága luxus, aakár hagyommányos nyomtatásról, akár print on demandról van szó. Még akkor is, ha tudok az utóbbira viszonylag olcsó példát. Csakhogy sokan nem szeretnek sokat a gépen olvasni, nem szeretik a monitort, és ha lenne is e-könyv olvasújuk abból a legtöbb nehezen birkózik meg a szép szerepjáték alapkönyvekkel. A könyv funkciója az, hogy olvassák. A kapcsolódó elektronikus kiadvány pedig kereshető, nem korlátozza a terjedelem. Megfelelő formátum esetén akár félig interaktív is lehet. A két funkciót szétválasztva nem is esne szét a könyv. Az alapvető nyomtatott könyv PDF változata e-könyv olvasókra is optimalizált. Ezért vigyáznék azzal, hogy ezek képernyőjén is kényelmesen olvasható legyen egy-egy lap. Az interaktív kiadvány is képes lenne PDF exportra.
Ezért a "könyv + PDF + interaktív e-kiadvány" kombinációban gondolkodnék. És a könyv kapcsán nem a megszokott szabálykönyv méretben, hanem olyanban amit könnyen viszel magaddal, könnyen olvasod el párszor, könnyen "tanulsz belőle". A formátum ezért lehet fontos. Hogy hagyományos nyomtatás vagy Print on Demand? Nyilván mindkettőnek megvan az előnye, és sok kiadó nem véletlenül esküszik a print on demandra. Akár arra a változatra is, amikor könyvesbolt rendel és a rendelésre X példány készül nekik, és van fizikai terjesztés, csak raktárkészlet nincs. Mindenesetre az utóbbi akkor lehet igazán ütős, ha a boltban ott lenne egy Espresso Book Machine, vagy hasonló gép. Igen, ez az "amíg megiszol egy kávét a könyvesboltban kész is a papír könyv" eszköz sokkal több kiadvány megjelenését tenné lehetővé, és remélhetőleg az ára más könyvritkaságok iránt érdeklődő vásárlók miatt is megtérülne. Tudom. Drága az ilyen beruházás. De így az interaktív kiadvány alapján készült személyre szabott export alapján is készülhetne könyv... akár a boltban is.
Ha az elolvasni valót és a napi használatra való referenciát elkülönítjük, akkor sokkal jobb lenne a helyzet. Hiszen így elektronikus példényokban sokkal több tartalom fér el, amivel akár szélesebb vásárlói közösséget is meg lehet fogni. Így az ÚTK egy esetleges következő kiadása akár egy igazán 21. századi könyvvé változna. Megjegyzem a fenti terjesztési modell kapcsán egy errata megjelenése után az új papír példányok is eleve jók lennének. De mire használnám a több terjedelmet?
A játékegyensúly érdekében hozott számos korlátozás jobb opcionális szabályként, ami deklaráltan nem a világot, hanem az egyensúlyt célozza. Ez pedig nem csak azért fontos, mert ezeket a szabályokat olykor, akár életútjáték kapcsán áthágná a csapat, haneem azért is, mert így a kalandmester tudja, az adott szabályból kevésbé lehet a világ működésére következtetni.
Szívem szerint szintén opcionális szabályként alaposan átírnám az ómágiát, aki kedveli használhassa az eddigit. De a koncepció annyi lenne, hogy ahol a fejvadásznak van ómágiája, ott se rúgjon labdába mágikus szempontból a mellette lévő varázshasználó mellett. Ehhez 2 dolog kell. A pár ellesett szó, és a nyelvek adománya miatti ösztönös fogalmazás elkülönítésre. Ez pedig az Új Bestiáriumból is kimaradt. A másik szempont pedig az, hogy tényleg egy hatalomszóra képes fejvadász se legyen érdemi mágiahasználó. Színesítse kicsit ez a hatalom, zavarja meg a váratlan használata és sokszínűsége az ellenfelet, legyen félelmetes (mert bármilyen hatalomszó lehetséges, és sokról van legenda) de semmiképp se legyen elég erős ahhoz, hogy "elnyomja" a varázshasználókat.
Ezzel a világnak és az egyensúlynak is jót tennénk. Azért nehéz, mert a lényalkotóval sokan karakternek szánt lényt alkotnak, és ez a fejük felett lenne nagy változás. De opcionális szabályként beleférhet.
Fontosabb kérdés a lényalkotó. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Ha már szabályok vannak, akkor ez nem csak a KMnek szól, akit amúgy sem kötnek igazán a szabályok... Legalábbis ezen az állásponton van kb. minden olyan játékos aki maga is használni akarná. Nincs ezzel semmi gond, csak éppen a lényalkotó erre sok dologban nincs felkészítve. Lehetne részletesebbé tenni, és az ÚTK részévé tenni. Szigorúan opcionális szabályként. De ha már a Wier egy karmikus átok miatt külön faj, a kiválasztott kalandozó is az. Ha minden fajnak 1-2 hasonló "kiválasztott" változata is szerepelne a könyvben (példaként), a lassabb szintlépéssel, erősebb kezdéssel visszacsempésznénk a kalandozóközpontú világkép sok elemét a rendszerbe.
Éppen ilyen fontos az is, hogy a képességpróbát érdemes lenne a teljes képesség alá 2k10-zel való dobásra cserélni, így sok egyszerűbb betegség akár "lábon is kiheverhető" lenne. Ez pedig sokat tenne a világhűbb játékért. Nem túl bonyolult ez. A dolog matematikai hátterét azt hiszem felesleges lenne megismételni. De megjegyzem hamar kiegészíteném a dolgot annyival, hogy a "kiválasztott kalandozók" koncepcióra akár kicsit több kezdetben elosztható KAP ponttal lehetne reagálni, de akár a KAP alapú rendszer ügyes átgonolásal megvalósítható lenne a gyerekkorból induló életút játékok sora is.
Fontos lenne az is, hogy ahol egy képesség fenntartása a karakterek részéről rendszeres edzést, sok táplálékot igényel (pl. erő) vagy a képességnek jelentős hátrányai vannak (a magas szépségű tolvaj nehezebben lopna észrevétlenül, mert túl sokan nézik)...
Nem tűnek ezek olyan drasztikus változásnak. Kivéve talán a formátumot, az elektronikus kiadványt. Nyilván sok apróság nem is jut eszembe. De a lényeg éppen az, hogy ezek a szabályok nem tűnnek túl nagy dolognak. De amíg alapvetően elégedett vagyok egy rrendszerrel, és az új rendszer sem kínál sokkal többet, jobbat, az 5 fokozatú képzettségek és sok más ellen kifogásaim vannak, nem sok okom lenne váltani, és nem fogom azt mondani "ezeket átírni, átgondolni pár nap alatt a módosítás következményeit semmiség". Azt fogom mondani: Ezzel plusz eló van, az eddig jól működik, miért váltanék? Ha viszont azt látom, hogy a fenti apróságokban is jobban kiszolgálnak, nem kell a módosított szabályokról annyit egyeztetni, az eredmény remek lenne.
A kiadvány formátuma viszont kényelmesebbé tenné az életemet. És a "majdnem olyan jó világkép szempontjából, mint az eddigi, de sokat kellene vele dolgoznod, és semmivel sem kényelmesebb" nem elég ok a váltásra. Bárki is érez javítást benne, "nem kell kijavítani ami eleve jó" alapon nem győzne meg a rendszer, sőt sok apróságot még zavarónak is látnám. Miért költenék rá? Miért fektetnél bele sok munkát, ha nem ígér többet, jobbat? Az opcionális szabályokkal, jobb formátumal, stb. együtt viszont lenne sok olyan rendszer ami kényelemben is több, a sok féle opcionális szabály kapcsán az egyeztetés is egyszerűbb lenne, lenne sok olyan dolog amire azt mondanám "ezért érdemes lehet váltani".
Csakhogy nem vagyok benne biztos, hogy a Tuan szenvedni akarna 2 féle ómágia koncepció kezelésével. Nem vagyok benne biztos, hogy felvállalnák a szokatlan formátumot. Nem hiszek benne, hogy sokan fektetnének bele abba, hogy bemehessek a boltjukba, egy szép nagy katalógusra való szerepjáték PDF közül azt mondjam, ebből szeretnék egy könyvet... És percek múlva a kezemben lehetne frissen ropogósan. Nem hiszek benne, pedig a megfelelő kiadványok ilyen Print on Demand megjelenése sokaknak adna esélyt. De ne legyen igazam.