A M.A.G.U.S. az azóta is hangos állításokkal ellentétben csak a 2. magyar nyelven megjelent szerepjáték, az első a Harc és Varázslat néven 2 füzetben megjelent alkotás volt. Mégis a M.A.G.U.S azóta a piac egyik meghatározó szereplője, sokak szemében valódi fejőstehén a brand. A kérdés az, hogy miért? És legalább ennyire fontos, hogy miért nem sikerül megegyezni az egyes kiadások szerelmeseinek sok alapvető kérdésben? A történetünk 1993ban kezdődik, a M.A.G.U.S. első kiadásának megjelenésével. 

M.A.G.U.S. - Az első kiadás

Sokszor, sokan próbálták már a M.A.G.U.S. történetéhez tartozó számos kiadást összehasonlítani. Az összehasonlítást végzők többsége nem is ismerte meg alaposabban az érintett kiadásáokat. És neem elsősorban a kipróbálás az egyetlen kritérium, és az alkotókkal váltott pár szó sem elég. Ismerni kellene azt is, hogy milyen körülmények között jelentek meg. A M.A.G.U.S. annak köszönhette a megjelenését, hogy AD&D fordítás nem jelenhetett meg. A piacon pedig a fénymásolt AD&D kalózfordítások, a Harc és Varázslat, és az idegen nyelvű rendszerek között lehetett választani. A M.A.G.U.S. mellett a Középfölde szerepjátékra volt egy ígéret, de az később jelent meg, így az csak a következő kiadások versenytársa lehetett.

A M.A.G.U.S. így szinte egyedül volt a piacon, olyan helyzetben ahol akár a fantasy irodalom terjedése, akár a társadalmi változások, akár sok más apróság eleve kedvező feltételeket teremtett a rendszer számára. Mondhatnánk úgy is, jókor volt jó helyen. De a jó helyzetre jól is reagált, bár természetesen ez sem jelent 100%-ot. A hiányosságok, gyengék jelentős része persze jól ismert. Amikor a nyomdahibák között olyanok is vannak, amik a könyv használhatóságát alapvetően befolyásolták, például a harcos főkaszton belül nehéz lenne játékos karaktert alkotni, ha az asztrál kidobásának a módja hiányzik. 

M.A.G.U.S. - Első kiadás
Erősségek	Gyengék
Mozaikmágia Mágiaelmélet Kettős életerő rendszer AD&Dnél életszagúbb játék Világhű képzettségrendszer Világhű kaszt koncepciók Életút játékra fejlesztve (korszellem) Kalandozók szerepe A vezető tervező által átgondolt rendszer Irodalmi háttér Magyarul hivatalosan is elérhető Baráti ár Elég 1 könyv a kezdéshez Jó támogatás (Rúna)	Rengeteg nyomdahiba Hiányos világleírás Problémás képességpróba
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek	Könnyen inkompatibilissá válló kiegészítők Versenytársak is megjelenhetnek

A fenti összesítést átböngészve jól látható, hogy a M.A.G.U.S. első kiadás könnyen nyert meg sok játékost, olyan előnyei voltak, amiket ma már minden M.A.G.U.S. játékos magától értetődőnek vett, de a hiányos világleírás már akkor is hátrányos volt. És nem csak a fehér foltokra gondolok, hanem a sok helyen átgondolatlanul oda vettett megoldásokra. Azóta Toron-t már mindenki másképp képzeli el. De sok más vidék leírása változott. A KMre bízott területek, fehér foltok jó lehetőséget adtak, az olyan leírások is, ahol az összefüggéseket a KMnek kell felismerni, de sok hiányosság borítékolta azt, hogy a hibák javításra kerülnek.

A rendszerben hamar kiderült, hogy a kalandozók erősebbek az átlag embernél, és a rendszert Nyul bizony amennyire a korábbi kutatásai, gondolatai alapján lehetett át is gondolta, a világban meséltek is. De egészen biztosak lehetünk benne, hogy a M.A.G.U.S. kapkodva jelent meg, a komoly nyomdahibákat egy kis odafigyeléssel lehetett volna javítani. A könyv persze így is elfogyott, a kimaradt részleteket a Rúna javívotta. A játék életszerűbb volt az AD&Dnél, a kezdő karakterek kevésbé haltak, jobban megérte előtörténetet írni, így a játékosok is több hangsúlyt fektettek a szerepjátékra. Ez pedig a szerepjátékok evolúciójában egy a korszellemhez illő lépés volt. Minden vívmány ezt segítette. Ugyanakkor a túlütés lehetősége miatt még magas szinten is volt miért félteni a karaktereket. 

Bár sokan AD&Ds "táp bajnokságon" tették meg fődíjnak a M.A.G.U.S. alapkönyvét, mert itt az első szintű karakterek nem annyira sebezhetőek, késsőbb (hála a túlütésnek) könnyebb azonnal ölni, mégis alapvetően hamar kialakult egy olyan vélemény, ami szerint a M.A.G.U.S. kifejezetten jó játék. Így pedig lett elég aktív játékos ahhoz, hogy aki játszani akart az könnyen találjon csapatot. Márpedig a sok elérhető játéklehetőség egy olyan dolog, amit egy sokak által ismert rendszertől elvárnánk, annak egyik meghatározó értéke.

A karakteralkotás szabadsága kapcsán a rendszerban a karakterek jobban testreszabhatóak, mint mondjuk az akkor elterjedt AD&Dben, de e téren a M.A.G.U.S elmaradt a szintén kasztra és szintre építő Rolemaster rendszertől és karakter típusokat definiáló BRPtől is. A koncepció elsősorban az volt, hogy ami a világban rendelkezésre álló lehetőség (itt és itt tanul a karakter) azt a követelményekre való tekintettel lehessen megalkotni. A rendszer feltételezi, hogy a képzés sok helyen van annyira összetett, hogy a kevésbé jó képzésnél egyszerűen "nem jönne össze az első tapasztalati szint", így a JK kasztok esetében ez a korlátozás a világ szintjén indokolt. Ha pedig ezt a megközelítést használjuk, akkor a rendszer alíg korlátoz. Érdemi korlátozás, hogy a magasabb induló életkorral nem járnak plusz képzettségek.

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 5/10
• Világleírás következetessége: 7/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 8/10
• Játékegyensúly: 5/10
• Rendszer következetessége: 8/10
• Irodalmi háttér: 7/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 8/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 8/10
• Megvalósítás: 4/10
• Összesen: 67%

Második és harmadik kiadások

1994-ben megjelent két új kiadás, amik csak a hibákat javították. Ugyanakkor sok kérdés is felmerült, és mint tudjuk ízlések és pofonok... sokan, sok apróságot máshogy szerettek volna, így elindult egy törekvés a reformra. Mondanom sem kell, hogy ezzel együtt a rendszer felépítése nem változott meg, ám a piaci helyzet igen, hiszen közben például kijött a Középfölde szerepjáték, elmérgesedett a konfliktus a Bíborholddal. Érdemes felismerni, hogy a M.A.G.U.S. környezetéhez, sok alkotó jelleméhez az ilyen háborúság már akkor is hozzá tartozott. Az új helyzetben a szerepjáték sokkal inkább mainstream lett.

Közben viszont a világban még két fontos változás ment véghez. A Windows 95 megjelenésekor még a telepítőlemezek számából sokan viccet csináltak, de ekkorra mégis változott a helyzet. Hiszen CD lemezből csak egy kellett. Márpedig a PC vs Amiga és más direkt otthoni szépítógép kérdést részben a CD-ROM és a CD-R döntötte el. Egyfelől mert a PC sokak szemében kiváltotta a külön CD lejátszót, másfelől a CD-R terjedése után lehetett saját zenei összeállításokat is összehozni. Ráadásul a PC hirtelen lett versenyképes multimédiás képességekben. Egyre többen ismerkedhettek meg így a számítógépes játékokkal, számítógépes szerepjátékokkal. Márpedig Veér Istvánnak szimpatikusabb lehetett a gépen elérhető könnyebb győzelem. 

De bármennyire is változóban volt a világ, egy a vásárlók igényeket kielégítő javított utánnyomás nem válaszolhat ezekre. A M.A.G.U.S. második és harmadik kiadása így éppen annyit hozhatott, amennyit hozott is. Ezzel boldogok is lehettünk. Számos hiányosság kiajavítása viszont inkább a várva várt kiegészítők feladata lett volna. Ezek hiányát pedig jól ismerjük, de sajnos nem kiadás specifikus jelenség.

M.A.G.U.S. - Második, harmadik kiadások
Erősségek	Gyengék
Mozaikmágia Mágiaelmélet Kettős életerő rendszer AD&Dnél életszagúbb játék Világhű képzettségrendszer Világhű kaszt koncepciók Életút játékra fejlesztve (korszellem) Kalandozók szerepe A vezető tervező által átgondolt rendszer Irodalmi háttér Magyarul hivatalosan is elérhető Baráti ár Elég 1 könyv a kezdéshez Jó támogatás (Rúna)	Hiányos világleírás Problémás képességpróba Csúszás a kiadványokkal Kiegészítők kompatibilitási gondjai
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek	Könnyen inkompatibilissá válló kiegészítők Versenytársak is megjelenhetnek A kártyajáték növekvő fenyegetést jelent A számítógép növekvő fenyegetést jelent Rossz válaszok a fogyasztói kritikákra Megosztott erőforrások

Jól látható, hogy bár a megvalósítás sok szempontból javult, a kiegészítők és regények kapcsán lassan legendássá válló halogatás is ártott közel annyit a történetnek, mint a korai nyomahibák, amiket könnyen lehetett még javítani, pótolni. Ellennben a Rúnában sokszor kétes értékű válaszok jelentek meg kérdésekre, kritikákra, nem nagyon jutott idő sok megoldás átgondolására. Ez magáa a rendszerre nem feltétlenül hatott ki, hiszen a Rúna ennyire nem volt meghatározó, de azért jelzés értékű volt, és óvatosságra intett. A Bestiárium alapvetően kavart bele a játékba. A TP osztást máshogy kezelték, így ahol még jól találták ki ott az erőviszonyokat, ahhoz sem alkalmazkodtak sokan. A démonok kapcsán nem találtak ki magyarázatot, miért idézne valaki gyengébb démont. Az irodalom és az addigi koncepció szerint emberközpontú világban hirtelen megnőtt a szörnyek fontossága.

A Két Hold bár emberi léptékű hősöket is hozott a M.A.G.U.S.-ba, de az Aun kalandozó veszélyes precedenst teremtett, hiszen innen nem merült fel, hogy mit fogadnának el egy városban... Ugyanakkor a kiadó erőforrásait a zeneiparba való betörés kísérlete is lekötötte. Hiszen a Két Hold kapcsán megjelent egy Album is, Vincze Lilla énekesnő munkáját dícsérve. És ha ez nem lett volna elég, akkor a 90-es évek egyik sikeres együttesének, a Carpe Diemnek a bemutatkozó anyaga is ehhez a zenei projekthez tartozott. Így a Rúna egy számához kazetta is járt. 

És közben a játékosok egy része megkapta a behívóját. A sorkatonai szolgálat pedig hozzájárult a M.A.G.U.S. terjedéséhez. Őrségben ugyanis nem lehetett sem számítógépezni, sem focizni, de még bulizni sem. És a katonaságnál nem volt olyan laza a fegyelem, mint az Angyalbőrben című sorozatban. Az unalmas őrséget, a krumpli pucolást, stb. valahogy fel kellett dobni. Ha pedig a szabályokat, a karakter fontosabb értékeit fejből tudta a katona, akkor bőven volt lehetőség játszani. A játék tehát terjedt a honvédek és a határőrök között. 

Megjegyzem a rossz nyelvek szerint a mai szerződéses állománytól sem feltétlenül idegen, hogy az unalmas őrség idejét ilyen módon is feldobják. Így pedig a játék eléggé mainstream lett. Akik korábban is játszottak vele, és kicsit komolyabban vették a világ alkotást, az életút játékot azok persze mást vártak el, mint Kovács II. Honvéd, a lövészkatona, aki az őrségben lemészárolta volna a Bestiárium szörnyeit, hol TP, hol oldalszám, hol pedig ABC szerinti sorrendben. Hogy a leverendő ork neve az őrmesterére hasonlított az már csak a véletlen műve volt.

Ha a Bestiárium kisebb keresztbe írásait is számoljuk, de a Rúnát nem tartjuk meghatározó tényezőnek, akkor így kellene ebben az időben értékelni a M.A.G.U.S.-t:

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 6/10
• Világleírás következetessége: 5/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 8/10
• Játékegyensúly: 5/10
• Rendszer következetessége: 8/10
• Irodalmi háttér: 7/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 8/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 8/10
• Megvalósítás: 7/10
• Összesen: 70%

M.A.G.U.S. - Készült a 2.0?

Sokféle legenda van arról, hogy mi és hogyan is volt a Második Törvénykönyv megjelenése körül. Ami biztos: A M.A.G.U.S. alkotócsapat szétesett ez után. Ami szintén biztos, sok szabály nem ott jelent meg először. És sok esetben a rajongói anyagokkal egyetérteni hajlamos Novák Csanád sok ötlet átvételét megígérte, és ő gondolkodott a határidőről is. És aki kezében már járt a CODEX alapkönyv, a hozzá készült Grimoire és tudja, hogy eredetileg az a M.A.G.U.S. javított kiadásának készült volna, és eredetileg a M.A.G.U.S. ilyen felújított kiadását tervezték Második Törvénykönyvnek hívni, abban felmerül a gyanú: a Második Törvénykönyvet csak az utolsó utáni pillanatban sikerült összedobni.

Talán jelentős részben dacból, hogy "nesze Csanád, ilyen a rajongói anyagokból összedobott valami". Egyfelől tény, hogy a könyv számos újdonságát ma is sokan alkalmazzák. Másfelől viszont sok más újdonságát eszébe sem jut a közösségnek használni, így a megítélése ma is kérdéses. Akkor pedig még nagyobbat ütött a Khál kérdés. A Rúna már haldoklott. A CODEX jobb lett, de eddigre már nagyon nem egyedül volt a piacon, a nyelv sem lett akkora előny. De őszintén szólva egy tökéletes rendszer reform sem ért volna el sokat, hiszen a M.A.G.U.S. rendszeréből ami megvolt, az a legtöbb közvetlen versenytársánál sok szempontból jobb lehetett. A vitatott kérdések kezelésére egy közepesen jó magyarázat is elég lett volna...

A gond, amivel kezdeni kellett volna valamit nem a javítások kérdése, hanem a hatalmas hiányzó részek kitöltése. Márpedig ott tartottunk, hogy a rendszer reforrmot rábízták egy fejlesztőre, de közben kérdéses volt, hogy ki hozott volna ki sok érdemi kiegészítőt. Vagy legalább olyan kalandmodulokat, amikben 1-1 új varázslat, varázstárgy is felismerhető. És meg merném jegyezni, hogy térképeket, minimális leírásokat, stb. nem feltétlenül lett volna nehéz kihozni. Ország leírásokat sem. De közben éveket várhattunk egy-egy beígért regényre is, hamar kiderült, hogy az írói gárda nem túl termelékeny. 

M.A.G.U.S. - A Második Törvénykönyvvel
Erősségek	Gyengék
Mozaikmágia Mágiaelmélet Kettős életerő rendszer Világhű képzettségrendszer Világhű kaszt koncepciók Életút játékra fejlesztve (korszellem) Kalandozók szerepe Baráti ár	Hiányos világleírás Problémás képességpróba Furcsa faji módosítók "Érdekes" kritikus sebzés táblázat Pár furcsa képzettség Tovább bonyoldó, kevésbé hiteles harcrendszer Megörökölt inkompatibilitás Egyre több versenytárs
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek	Könnyen inkompatibilissá válló kiegészítők Változó divat Számítógép térhódítása Kártya térhódítása Várható keresztbeírások Rossz reakciók a fogyasztói visszajelzésekre

Ha megnézzük, akkor feltűnik, hogy a hiányos részletek kitöltésével kevesen foglalkoztak, pedig lett volna mit megtölteni tartalommal. A kérdés az, hogy kié ezért a felelősség? Könnyű lenne azt mondani, hogy olt a rendszernek egy fő tervezője, de ő elsősorban azokkal az országokkal tudott foglalkozni, ahol ő mesélt. Ráadásul ezt, és a rendszer reformot nem lehet egyszerre elvárni. Az a helyzet, hogy a Második Törvénykönyvnek ilyen módon félkészen, részben tákolmányként kellett megjelennie elsősorban annak volt köszönhető, hogy nem volt más. Regények is késtek, a Rúna sem telt meg tartalommal, ezt nem lehetet novellákkal pótolni, nem nagyon tudtak mit és mivel kitölteni. Közben a csapat néhány nem túl termékeny része sokmindent át akart volna venni innen-onnan. Aki pedig csak beleszól, és nem sokat tesz le, az akadályozta a rendszer reformot. 

A lehetőségek lehetőségek maradtak, kihasználatlanul. És nem az volt a baj, hogy vannak fehér foltok. Sok KM így építhet saját városállamot. Sokkal nagyobb gond, hogy közben számos más országot sem sikerült tartalommal kiegészíteni. És azóta is fontosabb Krán kapcsán keresztbe írni Nyul elképzelésének, mintsem mondjuk a Pyarroni Államszövetség pár meghatározó államáról tisztességes leírást adni. Márpedig közben számos más szerepjáték elérhetővé vált, és egyre kevesebben rémültek meg egy-egy angol nyelvű világleírástól, szabálykönyvtől. Azok a részletek amikkel az alkotók a mai napig adóssak ekkorra már fájó hiányossággá válltak.

Az új fajok egy része pedig oda vezetett, hogy a játékos karakterek szempontjából még több kérdés jelent meg, amire nem volt válasz, és amire a mai napig nincs hiteles és pontos válasz. De nem lehet elégszer elmondani: A M.A.G.U.S. ekkori bajainak nem oka, hanem tünete a Második Törvénykönyv. Ha ugyanis az írói csapat termékeny, lettek volna ország leírások, kalandok, térképek, sokféle kiadvány, és a M.A.G.U.S. pörög, sok rajongó kap jó válaszokat, akkor nem tűnt volna létkérdésnek úgy kiadni egy sok szempontból félkész második törvénykönyvet, hogy abban még kívánságlistának is meg kelljen felelni. Rendben: Ne legyek igazságtalan. Jött egy Harcosok, Barbárok, Gladiátorok is.

Sokan beszélnek az ottani "tápos" kasztokról (Sirenari erdőjáró az egyik példa), képzettségekről, erről-arról, de nem ezek a hibák a fontosak, hanem az, hogy azok a foltok amiket mondjuk a M.A.G.U.S. projekt kezdetétől kezdve eddig ki kellett volna tölteni tartalommal javarészt érintetetlenek maradtak. A harcosok és a katonák viszonyát visszont sikerült felforgatni, sikerült elindítani a "lunír fegyverrel induló karakterek" nemesnek cseppet sem nevezhető tradícióját. Fura az, hogy a szakítás után megjelenő CODEX világleírása is átgondoltabb, teljesebb...

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 4/10
• Világleírás következetessége: 6/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 8/10
• Játékegyensúly: 4/10
• Rendszer következetessége: 6/10
• Irodalmi háttér: 6/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 6/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 7/10
• Megvalósítás: 5/10
• Összesen: 59%

Summarium: A befejezetlen projekt?

Őszintén szólva a Summarium bukása borítékolható volt. Lehet arról beszélni, hány helyen mond ellent önmagának is, hogy nem jól kezelte a rendelkezésre álló helyet. Hogy az, amit felnőttebb rendszerként, világképként gondoltak aposztrofálni, kicsit olyan, mint amikor egy 10 éves azért felnőttes, mert amikor apuci nem figyelt, végignézett két horror filmet, de azóta is minden éjjel bepisil. Könyörgöm: A felnőtt ember mondhatja azt, hogy neki hobbija van, olyan szabadidős tevékenysége amihez valamennyire ért is. Ha a munka mellett szellemileg aktív akar lenni, akkor bizony mind önmagával, mind a rendszerrel szemben igényesebb lesz. Sem az összedobott legyen 5 fokozat, sem a hatalomszóra kitalált rendszer, sem a horror felé kacsintgatás nem lett fejlődés.

De nem a fejlesztési irány, a horror "továbblépésként" tekintése, és sok más apróság volt a gond. Ohh, nem. Ha a történelmet és a világot át is írja, akkor is lehetett volna egy jó dark fantasy / horror játék amit dícsérnénk. Ha pedig Yneven játszódó, különböző hangulatú, ehhez illően eltérő rendszerű játékok versengenék a kegyeinkért, akkor azt hiszem joggal mondom azt, hogy mindannyian boldogok lennénk, lehetnénk. A baj nem ez volt. Még az sem lett volna nagy baj, ha a Summarium rendszere pocsék lett volna. Mert a többség nem állt volna át rá. A baj a múló idő volt. A Summarium első kötete 1996-ban jelent meg. Ekkora pedig a számítógépes játékok annyira befolyásolták a piacot, hogy már megjelent a Diablo. Sőt, annak a világát AD&D kiegészítőként is elkezdték feldolgozni. 

Nomeg a szerepjáték alapja a beleélés, és pont ezt a beleélést akarta más oldalról megközelíteni, szintén sötétebb világgal a Doom és a Quake. Eddigre már az alkotók között ott is komoly vita volt, Romero egyenes úton haladt a Daikatana felé. Igen, ő is szerepjátékos volt, a legendák szerint igazi vérpisti, és az ehhez kötődő "power fantasy" (ahol hatalmasnak képzeli magát) vitte mind a szerepjátékok, mind a sztár allűrök, mind pedig a Doommal elért sikerek felé. 96 pedig a Quake éve, ami a címét a rossz nyelvek szerint egy tápos barbárról kapta. A korszellem megváltozott. 

Míg korábban, ha Pistike szörnyeket mészároló nagy harcosnak akarta érezni magát, akkor csinált egy széttápolt AD&D vagy M.A.G.U.S. karaktert, hasonló kalandra mindig lehetett hozni embert. A Diablo után Pistike úgy érezte, egységnyi idő alatt a Diablo-ban több szörnyet mészárol le, és ahhoz nem kell ennyit olvasni. Az pedig, hogy egy játék "felnőttes horror" mint a Doom vagy a Diablo nem volt ok a váltásra, attól Pistike nem érezte magát nagyobb kisfiúnak, mintha az egérrel kattintgatott volna. Sorry, de itt vagy izgalmasabb harcokkal, édesebb győzelemmel kellett kecsegtetni, és a D&D erre indult el, vagy pedig azt kellett mondani, az irodalom, a világ szerelmeseit szolgáljuk ki. Ekkor pedig személyes ellentétek okán nem szerencsés keresztbe írni a megkedvelt világképi elemeknek. Annál fontosabb lett volna a sok új regény, több kidolgozatlan tájegység feldolgozása. 

Eljött az 1997, amikor még mindig ment az ígérgetés, hogy jön majd a Summarium II, de addig is kaptunk egy első törvénykönyvet. Meg mondjuk egy Grand Theft Auto-t. Egy Quake II-t. Egy Dungeon Keeper-t, ami akkor sok szerepjátékost vonzott, és mai napig sokan veszik elő nosztalgiával. De közben az Ultima Online-nal megkezdődött az MMO-k korszaka. Az Internet terjedésével elindult a "geek forradalom" egy olyan része is, amire lehetett volna reagálni. És a M.A.G.U.S. környékén mik voltak?

Ígéretek. Ígéretek olyan fickóktól, akik korábban is csúszásban voltak, akik íróként remek történeteket is megírtak (akkor azt terjesztette a kiadó, hogy mások játéka alapján), de sosem voltak termelékenyek. És az elévülhetetlennek gondolt érdemeikkel végig szemben állt, hogy sokszor miattuk csúszott a határidő, nem lettek kész dolgok, nem lett kész a Summarium projekt sem. Az identitás elveszett, a keresztbe írás sokakat zavarhatott, de a legrosszabb az volt, hogy kezükbe vették a rendszer sorsát, és értékelhető munkát nem nagyon tettek le az asztalra. De azért próbáljuk értékelni azt a keveset.

M.A.G.U.S. - Summarium
Erősségek	Gyengék
Irodalmi háttér Az átdolgozott ork hangulatos Bővült egy kicsit a világleírás Forrás legendára, világnézetre	Még mindig hiányos világleírás Félkész rendszer Önmagának ellentmond (odnál) A fajok átdolgozása sokmindent felrúg, az eredmény ellentmond Ynev ismert történelmének Nincs átgondolt alaprendszer mögötte Sok olyan tartalom amit "jó esetben úgysem használsz" Eddigi kalandozóközpontú, emberközpontú koncepció felrúgása Használható alapkönyvre mutatkozó kereslet figyelmen kívül hagyása Nincs normális határidő
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek	Átvehetnek belőle részleteket

Nem titkolom: Nem kedvelem a Summarium-ot. De azt sem titkolom túlzottan, hogy ennek ellenére a jelentős részét használom. Hiszen bármennyire is ellentmond még önmagának is a könyv, a jelentős része úgymond "forrásmű", miszerint Yneven ez és ez az ember, ezt és ezt gondolja az adott fajokról. Hogy a jelentős része üti a korábban leírt történelmet? És? A bárdok által megénekelt hírek már két faluval arrébb sem lesznek túl pontosak. A Summarium kapcsán a rendszer java kimaradt, ami van benne az pedig javarészt az értelmetlen kategória.

Sokszor mondtam el, hogy a hatalomszavas leírás miért marhaság. Mert ugye, ha minden nyelv mindent meg tud fogalmazni, és mindegyik létrejön, akkor nincs értelme az ott leírt 4 nyelvnek. Innen ez a rendszer nem mesélhető úgy, hogy az ellentmondás ne válhatna zavaróvá. No nem azért, mert JKnak adnék od-ot. Hanem azért, mert találkozhatnak hatalomszó használatára képes NJKra. Sok szempontból az erőviszonyok ütik a korábban leírt történelmet, a M.A.G.U.S. emberközpontúbb koncepcióját. Ez biztos nem jó így.

Persze van más hatalomszó koncepcióm. Ha a csapat kéri elő is kerülhet. De alapvetően úgy gondolom, hogy az a cél, hogy a hatalomszó, az aquirok ne nagyon kerüljenek elő, mert nem arra vannak, bizony egy méltányolandó szempont. Ha pedig nem nagyon kerülnek elő, akkor igazán feleslegesnek érzem azt, hogy míg nap, mint nap használt dolgok hiányoznak ezzel egy szép hosszú fejezet foglalkozik. Javarészt közel felesleges, önmagának ellentmondó tákolmányra megy el az idő, és közben a játékos megannyi dologra hiába vár. Enyi idő alatt sok kiegészítő megjelenhetett volna. Nem titok: Az egyik kedvenc játékom a Shadowrun. A Shadowrun 3. kiadásához ennyi idő alatt egész kis könyvtár jött össsze. 

Azok az emberek akik korábban sem voltak túl termelékenyek és ez ártott is a M.A.G.U.S.-nak ebben az időszakban meghatározó szerepbe kerültek, és cseppet sem meglepő, hogy ez alatt sem voltak termelékenyek. Egy önmagának is ellentmondó, láthatóan átgondolatlan valami, ami így is megosztotta a közösséget a korábbi problémák látványos súlyosbodását jelenti. Ez pedig abban az értelemben sem lehet "felnőttebb" változat, hogy a gyermekbetegségeit levetkőzött, átgondolt, javított rendszer lenne, mert a Summariumot a projekt elején meg sem próbálták alaposan és józanul átgondolni. 

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 6/10
• Világleírás következetessége: 4/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 0/10
• Játékegyensúly: 0/10
• Rendszer következetessége: 0/10
• Irodalmi háttér: 7/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 5/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 5/10
• Megvalósítás: 3/10
• Összesen: 37%

M.A.G.U.S. - Az Első Törvénykönyv

Hurrá! Az Első Törvénykönyv megoldotta a krónikus alapkönyv hiányt, és javarészt kompatibilis is maradt a rendszerrel. Persze Max hiánya fájó, az illusztrációk pocsékok. Ismét hiányoznak komplett táblázatok a rendszerből. A változtatássok színvonala pedig érthető módon nem javult, romlani sem tudott sokat, így a könyv javarészt azt hozta ami várható volt. Aki a M.A.G.U.S.-t ismeri, az többnyire ezt a kiadást is ismeri, így viszonylag keveset kell róla elmondanom. Hacsak azt nem, hogy amikor megírták, akkor alapvető kérdéseket sem tettek fel maguknak.

Például: A boszorkány eggyévállás varázslata kapcsán leírják, hogy állati testet szerez a boszorkány... Majd azt, hogy az emberi test elorzásának az egyetlen akadálya a két mágiellenállás. Ellenben nem sikerül azzal számolni, hogy egy parasztlányt ez semmitől sem véd meg. Nem sikerült végig gondolni, hogyan működne egy boszorkány férfi testben. És nem sikerült a regeneráció / élet vize kérdésre kitérni, ami egy boszorkányszekta számára boszorkánykörben ugyan komoly feladat, de nem lehetetlen. De kimarad a kérdés: Mi van akkor, ha az egyik test aludna? Kell-e a másik testnek is aludni? És sok más apróság hiányzik.

Miért kell egy harcművésznek több fegyverhasználat, mint egy fejvadásznak. A harcművészek jelentős része ugyanis egyátalán nem használ fegyvert, a fejvadászt arra tanítják, hogy bármilyen fegyvert tudjon használni... A kérdéseket még lehet sorolni, és lehet mérlegelni azt, hogy ezzel mit kezdhetünk. 

M.A.G.U.S. - Első Törvénykönyv
Erősségek	Gyengék
Mozaikmágia Mágiaelmélet Világhű képzettségrendszer Világhű kaszt koncepciók Életút játékra fejlesztve  Kalandozók szerepe Irodalmi háttér Baráti ár Elég 1 könyv a kezdéshez	Rengeteg nyomdahiba Még mindig hiányos világleírás Problémás képességpróba Summarium miatti bizonytalanság, inkompatibilitás Korszellemtől lemaradt Az új szabályok, varázslatok jelentős része átgondolatlan Sok helyen következetlen új szabályok A Második Törvénykönyv megörökölt gondjai Romló design, romló minőség (papír, kötés) Sok jobb versenytárs Közben a régi versenytársak is fejlődtek "Mikor lesz ehhez rendes kiegészítő"? A kártya is elvonja a játékosokat (és erre nincs jó válasz) A kettős életerő rendszert, sok kihívást rombolja a kötelező ÉP vesztés
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek A Fantasy mainstreammé vállik A szerepjáték elterjed, lehetne jó célközönséget meghatározni	Tovább romló kiegészítők Romló irodalmi háttér Elszáll felette az idő Hiányoznak a jó magyarázatok Rossz válaszok a fogyasztói kritikákra A számítógép egyre erősebb konkurencia

A fentiek kapcsán a kép nem túl pozitív, de a visszaesés az eddigiekhez képest nem nagy. Sok új szabály pedig könnyen figyelmen kívül hagyható, a felmerülő kérdések egy része megválaszolható. Sok új varázslat viszont jó kiegészítés, a felszereléslista is hasznos elemekkel bővült. Így azt is mondhatjuk, hogy az eddig könyvek mellé is van értelme odatenni. De azt is elmondhatjuk, hogy sok csapat számára ez adta meg a lehetőséget a kezdéshez, megannyi laktanyában pörögtek a M.A.G.U.S. partyk. Enélkül ma nem lenne ilyen méretű a közösség. 

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 5/10
• Világleírás következetessége: 7/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 8/10
• Játékegyensúly: 4/10
• Rendszer következetessége: 5/10
• Irodalmi háttér: 6/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 8/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 8/10
• Megvalósítás: 3/10
• Összesen: 61%

M.A.G.U.S. - Új Tekercsek

A Summarium projekt méltó szellemi utóda. Sikerült kitalálni, hogy a régi rendszerrel ne legyen kombinálható, de a régi fajoknak nincs új leírása. Kitaláltak új mágiaformát, aminek nincs leírása. És különben is, sok képzettséget nem lehet felvenni, mert körkörös előfeltételek tiltják. Meg sok más apróság is legendás a rendszerrel kapcsolatban. 1999-ben járunk. Közben a számítógépes szerepjátékok világában megjelent a Planescape: Torment, minden idők egyik leghangulatosabb, legérdekesebb számítógépes szerepjátéka. Hogy ez miért fontos? Több okból.

Az eddigi ismétlődő panasz még mindig az, hogy a világ ott sincs kidolgozva, ahol az egyébként indokolt lenne. Úgymond a Lore hiányos. Ekkora viszont a játékosok egy egyre növekvő része mire megismeredne az asztali szerepjátékkal, már játszik számítógépes szerepjátékokkal. Bár már van Everquest is, az MMO korszak így terjed, ez kis hazánkban nem döntő fontosságú tényező. A játékosok jelentős része pedig akár a legegyszerűbb CRPGnél is megszokja azt, hogy van Lore bőven, a fejlesztők egyre több és több szöveggel, történettel kényeztetik el. Ez a korszellem szempontjából meghatározó lehet.

Azt mondjuk az asztali szerepjáték az igazi. A játékosok szabadsága, a játékosok által felfedezhető több és több részlet az amiért többet nyújt, mint egy számítógépes játék. Aztán eljutunk oda, hogy a játékegyensúly, a csapat koncepció, sok más elvárás miatt pár build között választ itt is, ott is. És az asztalnál is ritkán tér le a kalandról, mert nem úgy mennek a többiek. Nem érzi a szabadságot, de a Lore hiányát észreveszi. A dungeon crawl jellegű power fantasy mellett a Lore lett a másik hívószó. Bár sok asztali szerepjáték a klasszikus dungeon crawlra, a sok lemészárolt szörnyre, a klasszikus power fantasyra épít, a játékipar másik hívószava a Lore.

És közben itt van valahol a M.A.G.U.S. ami kapcsán a Lore hiányos, a szabadságot az egyensúly oltárán sok dologban feláldozzuk, a rendszer feleslegesen nehézkes... Ja, és ne tápoljunk, nem versenyzünk a power fantasy ligában sem. Akkor hol? Mert a M.A.G.U.S. hagyományos értékeinek pedig a keresztbeírás tesz keresztbe. És igen hiányzik a Lore is. 

M.A.G.U.S. - Új Tekercsek
Erősségek	Gyengék
Mozaikmágia átmenthető Mágiaelmélet átmenthető Kettős életerő rendszer érintetlen Életút játékra fejlesztve	Rengeteg durva hiba Hiányos világleírás Problémás képességpróba Rengeteg átgondolatlan képzettség Önmagában nem teljes a rendszer Furcsa kasztok, stb. Javarészt esélytelen a folytatsás Nem jó az 5 fokozatú rendszer Világidegen kasztok Átgondolatlan fajleírások
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek

Az Új Tekercsek így egy félig sem kész rendszer. Javarészt amatőr továbbgondolása a Summariumnak. Alapvetően viszont jól látszik, hogy az eredeti alkotócsapat ehhez is külső segítséget vett észre, amatőröket, akik amatőr hibákat is hoztak. A rajongókból való toborzás azóta is megvan. De fontos az, hogy ezek mellett is azok maradjanak középpontban a rendszer gazdáiként, akik eddig inkább vagy regényeket tettek mellé, vagy komolyan keresztbe írtak az egésznek. És ezen a ponton már joggal tesszük fel a kérdést: Valóban van egy-egy olyan regényük ami akár a nemzetközi szinten is megállná a helyét, de nem lehet, hogy jobban jártunk volna átlagos kvalitású írókkal, bérírókkal, akik viszont nem tesznek keresztbe a játéknak, termelékenyek, nem vernek át minket? Ha kezdjük úgy érezni, hogy jobb lett volna a M.A.G.U.S. pár neves író nélkül, és bólogatás helyett a jó munka lenne a mérce, akkor a M.A.G.U.S. messzebbre ért volna. 

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 6/10
• Világleírás következetessége: 3/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 4/10
• Játékegyensúly: 3/10
• Rendszer következetessége: 5/10
• Irodalmi háttér: 6/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 5/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 3/10
• Megvalósítás: 3/10
• Összesen: 45%

M.A.G.U.S. - Volt egyszer, vagy mégsem volt?

Történetünk itt kétfelé ágazik, hiszen jöhetne a Papok, Paplovagok két kötete, a Geoframia, az Enoszuke és sok más hivatalos vagy kalózkiadvány hogyan ír keresztbe a világnak, hogyan befolyásolja a rendszert. Azt lehetne mondani, ez volt előbb, hiszen 1999-es. Viszont az Északi Szövettség meg későbbi. Ezekről lehet sokmindent elmondani, de sokkal fontosabb az, hogy a M.A.G.U.S. 1999re többször újult meg, viszont igen kevés hasznos kiegészítés jelent volna meg. De eddigre nem jutottunk el oda, hogy legyen egy az új kiadásokra reagáló érdemi koncepció. Viszont ismét sikerült meglepően furcsa embereket találni.

Mondjuk volt aki a társadalom rétegződését jelképező piramis diagram, egymásra épülő rétegekről szól működésére (minden történelemkönyvben volt ilyen akkoriban) hivatkozó érvelésénél közölte az nem piramis, hanem gauss görbe. Nos nem. Míg a gauss görbe a természetes eloszlásról szól, és arról, hogy mondjuk az ember magasságát sok "véletlenszerű" tényező (gének, környezeti hatások) határozzák meg, addig a piramis diagram arról szól, hogy az egyes rétegek közötti arányok fixek, szabályozottak, az előrelépés is adott.

Ilyen a valós életben például az előléptetés. Mondjuk úgy, mindig kevesebb őrmester lesz, mint általuk kiképzett újonc. Tábornok pedig még kevesebb ugye. Nos aki szerint ez nem egymásra épülő rétegekből álló piramisként működik, hanem gauss görbe és szerinte a középső rétegből van sok, az hülye. A vitának helyt adó fórumon neki, mint alkotónak széles nyelvcsapásokkal helyeslőkkel együtt. De nem ez a baj. Hanem az, hogy például alapfelvetés volt, hogy ugye nem akarnak ideamágiát, az ismert helyzet miatt. Nomeg sokszor mondták el, hogy a M.A.G.U.S. alkotói hülyék, nem kell megérteni mit és miért írtak.

A fő baj az, hogy a M.A.G.U.S. egy ideig mégis piacvezető rendszer volt, és ehhez sok mindent meg kellet oldaniuk. Ami viszont ennél még mindig fontossabb: A M.A.G.U.S. új kiadása azoknak készül jelentős részben akik a régit is szerették, ha valaki ezt nagy pofával leszarozza, és nem akarja megérteni, hogy miért szeretik ezek az emberek, akkor vajon hogyan lesz az új megoldásuk jó ezeknek a játékosoknak? Ha pedig csak a logóval el akarnak adni olyat, amit amúgy nem vennél meg, az nem szép megoldás.

Ha pontoznom kellene, akkor megjelenés hiányában pontosan 0 az amit letettek az asztalra. Ezzel szemben viszont ott lesz az elfecsérelt idő, ami kapcsán fontos szempont, hogy ebben az időben született meg a d20 system. Így amikor majd a M.A.G.U.S. erre épülő megoldását értékeljük, és kkénytelen leszek megállapítani, hogy túl későn jött, sok előnyét a d20nak nem használta ki, stb. akkkor a túl késői megjelenés nem a d20as csapat hibája. 

Az elbaltázott lehetőségek, a piac változásainak a figyelmen kívül hagyása is fontos, de nem ér itt véget a történet. Tudom, hogy nem érdemes ezt tovább ragozni, mert van olyan ahonnan már nem lesz még rosszabb... De ugye ezzel azért a M.A.G.U.S. megítélését, piaci részesedését is sikerült amortizálni. 

Keresztbeírás kiegészítőkben

Ismét nem lesz sok táblázat, és pontszám, mert sem külön-külön értékelve, sem összemosva nem könnyű értékelni a Papok, Paplovagok két kötetétől, az Enoszukén és Geofrámián át egészen az Északi Szövettségig terjedő kínálatot. Ebben vannak nagyon hangulatos könyvek, például a Toron kiegészítő. Nehéz lenne nem dícsérni, és nehéz lenne nem azt mondani, hogy "az ilyenek hiányoztak eddig." De kénytelen vagyok azt is elmondani, hogy "egy kicsit későn jött", és azt is, hogy amikor ki tudja ki és hogyan játssza az adott országot, a Geoframia és részben az Enoszuke túl nyilvánvaló nyúlásai sokak kedvét elvették, akkor vajon hol tartunk? Egy fecske nem csinál nyarat. Számos terület még mindig vázlatos. És bármennyire is örülök Toron-nak, bármennyire lehet értékelni a bele fektetett munkát, lehet tudni mi és mikor volt kész, az összkép még nem sokat változott.

Ellenben az innen-onnan szedett csapatok kiadták a kezükből a két Papok, Paplovagok kiegészítőt. Amik kapcsán sikerült a Második Törvénykönyv sok képzetségét úgy újradefiniálni, hogy változtattak is, meg nem is. Sikerült kitalálni, hogy az eddigi rendszerbe beilleszzék az odot, amikor eddig nem volt hivatalosan benne. Sikerült kihozni egy harcra tápolt Ellana papnőt, ami kapcsán közben időnként magyarázzák, ők aztán nem tanulnak harcolni, melyik mesterfokú fegyverhasználat az ami felesleges. Elárulom: aki nem tanul harcolni, az a pap alap harcértékénél gyengébb harcértéket kapna, és a pap alap képzettségein felül még alapfokú fegyverhasználatot sem. Ha viszont mégis kap ilyet, akkor kell kezelni azt, hogy ez hogyan hat a világra. 

Ez utóbbi kiegészítő kapcsán megkérdezem: Ha a t. hivatalos szerző ennyire nem gondolja végig a következményeit annak amit ír, sok írása egyérrtelműen tápos, és mivel eddig is mindenki keresztbe írt mindenkinek, egy javítás során ezek az ötletek könnyen áldozatul esnek, mennyire jelent ez hasznos alapot? Lehetne azt mondani, egy szilárd alap arra, hogy mindenki egyformán játsszon, de a M.A.G.U.S. már nem egységes. Ha pedig így is, úgy is egyeztetni kell, nincs egységes alap, akkor kétes az értéke az ilyen műveknek. 

A fő probléma pedig pont ez: Ha az eleve kevés mű jelentős része nem hozza a színvonalat, akkor felmerül a kérdés, hogy egy-egy jó könyv, ami hiánypótló is lenne, kedvéért mennyire érdemes felborítani a következetesen mesélt világot, mennyire érdemes újra kezdeni a munkát. Bármennyire is becsülendő egyik-másik kiegészítő szép, jó, ötletes, hangulatos, de inkompatibilis világképe a kérdést fel kell tennünk. És baromira nem lenne fair az összes új kiegészítő keresztbe írása után a "too little, too late" alapon keveselni az elért eredményt, leírni azt, hogy az immár általuk is meghatározott rendszer sem lett sokkal jobb a piacon, de közben sok idő eltelt, és ez immár jelentős lemaradás. 

Mivel nem az egyes kiegészítőket külön-külön értékelem, hanem pusztán azt nézném meg, hogy milyen lett velük együtt a rendszer, ha egyáltalán belenyúltak, az össz kép hasonló maradna. És az amúgy érdekes Toron kiegészítő komoly hátrányba kerülne azért, mert későn jelent meg. Így kénytelen vagyok annyival megelégedni, hogy ez a tendencia egyben ártott a M.A.G.U.S.-nak. 

M.A.G.U.S. - A d20 alapú rendszer

Kis hazánk szerepjáték fejlesztők terén szuperhatalomnak tűnik. Nem csak arról van szó, hogy az ellenséggé vállt volt fejlesztőnél okosabb minden csapat, hanem mondjuk a Hasbro méretű multinál is csak hülyék a marketingesek, a M.A.G.U.S. ma a Delta Visionnál dolgozó jogtulajdonosainak szakmailag szuperfelkészült csapata, az Inomi, és a többi hazai érdekelt a d20 system kitalálóinál ezerszer jobban tudja, hogyan lehet azt a rendszert sikeresen használni. Milyen kár, hogy ezt a remek és különleges tehetséget a piac nem értékelte, és a d20 alapú M.A.G.U.S. nem lett sikeres. Mondjuk úgy, a "Roham! Meglepetés! Pofára esés!" jelszó tökéletesen működött.

A d20 system a világban rendkívül népszerű volt, hála annak, hogy a nyílt licence akár a D&D 3. kiadásával való jelentős mértékű kompatibilitást is lehetővé tett. Komoly piac volt ez. Sok játék lépett ki ezzel a nemzetközi piacra, és ért el könnyen számos játékost. És a rendszer itthon is sikeres volt, sőt mind a mai napig sikeresnek mondható, így a D&D 3.x és a Pathfinder is jelentős játékosállománnyal rendelkezett. És Ynev, a M.A.G.U.S. sok vívmánya akár a d20 körüli piacon is sikeres lehetett volna. Csakhogy nem így lett.

És nem lehet külső tényezőket okolni ezért. Hiszen pusztán annyi történt, hogy az arc megint 2-3 számmal nagyobb volt a kelleténél, és így pusztán 3 dolog megértése volt rangon aluli a Delta Vision alkotócsapatának. Az egyik, hogy a M.A.G.U.S. játékosok miért nem álltak még át a d20 systemre. A másik, hogy sok sikeres játék miért is törekedett a kompatibilitásra, a d20 piacra. A harmadik csak a Wizards és az anyacége a Hasbro által a d20 piaccal kapcsolatban végiggondolt stratégia volt, ami azzal is számolt, hogy hogyan tud más sikeres lenni a csatlakozással. 

A Hasbro nem volt hülye. A közös kiegészítő piac célja az volt, hogy egy-egy kiegészítő több világhoz, több játékhoz is használható legyen, így pedig a nagyobb piacot könnyebb legyen nyereséges kiegészítőkkel ellátni. Azaz választhattam aközött, hogy a M.A.G.U.S. szinte valamennyi erényét (olyat is, amit ez a kiadás nem tud) megvalósítom d20 alapon, elérhető kiadványokra építve. A rendszer kompatibilis, nemzetközi, sok és jó a kiegészítő. Ha a világot nem is birtoklom, a legtöbb érdekes kaszt koncepció nem ennyire világhoz kötve is érdekes, így a rajongói oldal helyett ott az RPGnow... Vagy egy bezárkózó rendszert, a fejlesztőcsapat minden korlátjával. És a bezárkózó rendszer nem elsősorban a rendszeren múlik. Hanem azon, hogy cél volt, hogy a M.A.G.U.S.-hoz használható kiegészítő ne jelenjen meg a jogtulajdonosok hozzájárulása, és megfelelő ellentételezés nélkül. 

Ez a hiba pedig egyenesen mutat vissza oda, hogy sem világleírásban, sem regényekben, sem másban nem volt termelékenység, jóváhagyott anyagok is lassan készültek, így pedig a third party kiegészítők letarolhatták volna a piacot. A korlát nem az Inomi saját rendszer fejlesztő csapatában, hanem az azon kívül lévő jogtulajdonosi, írói, világ alkotó körön belül jelent meg, így pedig ennek következményeiért is közös a felelősség. ÉS komoly probléma, hogy ma sem lehetne elérrhető, nyílt rendszerre építve megoldani Ynev megfelelő támogatását, pont a változatlan okok miatt. És ezért nem elsősorban a rendszert hegeszthető barkácsolók felelnek. 

Ahol a világot kiszolgáló azonos alapú rendszerek közötti a választás lehetősége megjelenik, ott nincs értelme a rendszert a korábbi kiadásokhoz, más játékhoz viszonyítani. Elegendő a d20 piac által az adott könyv nélkül nyújtott lehetőségeihez mérni. És itt bizony nem sok pozitívum maradt. Pláne nem jól kommunikálható selling point. Félreértés ne essék, ettől ez még egy egész használható rendszer...

M.A.G.U.S. - A d20 alapú próbálkozás
Erősségek	Gyengék
	A M.A.G.U.S. legtöbb értéke megvalósítható volt más d20 alapú kiadványokkal, így felesleges volt Még mindig hiányos világleírás Nem kezdett semmit azzal, hogy sok M.A.G.U.S. játékos miért nem a d20-at választja Tudatos inkompatibilitás Sok kiegészítőre tervezett alap, kiegészítők nélkül A d20 system alap gyengéit jól ismerő közösség
Lehetőségek	Veszélyek
	"Mikor jön a következő D&D?"

Az eredmény borítékolható. Aki a d20-at kedvelte, annak felesleges volt az új könyv, hibát pedig talált benne. Aki nem szerette a d20 system-et annak pedig eleve nem tetszett a rendszer. Rendben. Volt egy piaci rés. Aki bár nyitott volt a bonyolultabb rendszerre, sok munkára, tanulásra, de mégis túl lusta volt ahhoz, hogy az idegen nyelvű könyvekkel is megpróbálkozzon, és nem ismert senkit aki ez utóbbi akadályon átlendítse, és tetszett neki a d20 taktikára nagyobb hangsúlyt fektető koncepciója, és ezért lemondott az alap M.A.G.U.S. sok dologban jobb felbontásáról... És nem érdekelte az sem, hogy ehhez a rendszerhez kevés a játékos, nehéz csapatot találni, és ennek a rendszernek a hibáival is éppen úgy kibékült, mint a többiével... Na annnak jó lehetett. Csak ez a piaci sikerhez kevés volt. 

Kiváltkép azért, mert a világ ismét változott. Az MMO forradalom immár teljes, és a Lore-ra figyelő, szerepjétékot komolyan vevő csoportok is ott vannak az RP servereken. Lehet beszélni a NeverWinter Nightsról, stb. így a számítógépes játékok egyre erősebb konkurensei a hagyományos szerepjátéknak, és egyre inkább az a kérdés, hogy egy játék fejlesztője hogyan képes választ adni az ilyen konkurencia jelentette kihívásokra. Ez persze nem volt lehetetlen. Kis hazánkban nem a nosztalgia hullám működött, nem az AD&D első kiadására, vagy az ős D&Dkre emlékezőket akarták visszaültetni a játékhoz (gyerekek kirepültek, újra van idő), hanem egy másik közösséget céloztak meg sokan.

A sorállományú katonákat. Mert ugye őrségben még mindig nem volt számítógép, de a szerepjátékra akadt lehetőség. Ebben a körben a túl komoly játékra nem volt igény, így pedig sok korábbi megoldás hibáit is le lehetett nyelni. A szerepjáték érdekes volt akkor is, amikor először próbálta ki a játékos, és még akkor is tudott újat, érdekeset mutatni amikor a centi vágás a végére ért és a katona leszerelt. A férfias környezet több lehetőséget adott harcra, hentelésre, és senki sem akart túl mélyen belemenni a részletekbe. 

Jól látható, hogy a M.A.G.U.S. laktanyákba eljutása előtti generáció, a laktanyában szerepjátékkal megismerkedő generáció igényei, helyzete más. A korán kezdők több nyelvet, több játékot ismernek, de ettől függetlenül elég heterogén társaság. A laktanya kompatibilis M.A.G.U.S. új generációt hozott, és a vérpistik egy részét elcsábító számítógép térhódítása is. De 2004 egy jelentős fordulópont a magyar szerepjáték életében. Megszűnt ugyanis a sorkatonai szolgálat. Így pedig immár nem merült fel az, hogy az unalmas őrszolgálat eltöltésének módjaként megismerjék a M.A.G.U.S.-t. 

Míg a sorkatona sokszor nyerni akart a játékban, kevésbé volt olvasott, kevésbé akarta megismerni a világot, nem feltétlenül volt egy érdeklődő típus, aki mondjuk egy számára érdekes téma kedvéért elolvasna egy vaskos könyvet, így erősen terjedt a vérpisti játékstílus, addig mára elég sok apróság megváltozott. Ma már az fog szerepjátékkal foglalkozni, akit érdekel annyira a dolog, hogy vaskos könyvni tanulnivalóval megbirkózzon, és képes azt megérteni, és számára a szerepjáték nyújt valami olyat, amit a számítógépes játék, a kártya nem. És itt a szabadság ígérete, ha ígéret marad kevés. 

A rendszer nem volt igazán sem következetesebb, sem következetlenebb, mint az eddigiek. A karakteralkotás kapcsán érdekes volt a fejlődési modell, és ez adott némi szabadságot, de ugye a képzettségek nagyon máshogy működtek. Ez hátrány volt a szabadság kapcsán. Ráadásul sok egyensúlyra és kihívásra törekvő rendszer elem miatt itt is felmerült a d20 systemnél megszokott build koncepció, "az elvárt hatékonyság érdekében szükséges önkorlátozás a hatékony minták közötti választásra". 

Értékelés:

• Világleírás teljessége: 6/10
• Világleírás következetessége: 7/10
• Világleírás érdekessége: 7/10
• Karakteralkotás szabadsága: 8/10
• Játékegyensúly: 6/10
• Rendszer következetessége: 8/10
• Irodalmi háttér: 7/10
• Támogatás (Rúna, verseny, stb): 2/10
• Közösség (méret, egységesség, játékalkalom): 3/10
• Megvalósítás: 4/10
• Összesen: 58%

M.A.G.U.S. - Az Új Törvénykönyv

Nem titkolom: Az Új Törvénykönyv egyszerre lesz a legjobb és a legrosszabb az eddigi kiadások és próbálkozások sorában. Legjobb, mert értelmes emberek is állnak mögötte, és így lehet számítani arra, hogy hallgassanak a visszajelzésekre. Sok dologban amit csináltak az akár még vonzó is lehet, kisebb/nagyobb problémákkal. A problémák egy része borzasztóan szubjektív, más része viszont objektív. Mint például az, hogy nincs minden eladott példány mellett ott a kiadó egy embere. Márpedig így nem feltétenül segít az, ha 3 perc beszélgetés után kiderül, hogy egy-egy szabályt a kiadó valamelyik embere hogyan értelmezne.

Ilyen kérdés a kegy pont kérdése. A játékosok, kalandmesterek jelentős része úgy érelmezi a kegy pontot, hogy mivel az nem manapont, ezért az adott varázslatra nem is hat a destrukció. Az ÚTK mögött álló kiadó vezetője viszont nem így értelmezi, hanem szerinte bizony hatna erre a varázslatra is a destrukció. Hiszen Ynev történetéből tudjuk, hogy az istenek is legyőzhetőek, nem egy manifesztáció járt így, Ranagol is ezt tanítja, és sorolni lehet a biztos érveket. Ráadásul akadna egy ősi egyezmény nevű valami is, amit nem lehet egy imádsággal, kéréssel kijátszani, így biztos nem az isten saját teremtő, pusztító hatalmáról van szó. 

De mi a döntő? A kiadó vezetője által is alkalmazott helyes értelmezés, vagy az Ynev történelmét felrúgó, ami mellett sokan a hangulattal érvelnek? Nyilván az, amivel a játékos többször találkozik, és ritkán ül az asztal körül a kiadóvezető úr. És nem jó, ha az ilyen kérések megakasztják a játékot, így igazából a megoldástól függetlenül jön a lehúzás. Tudom: errata, a kiadó sok tervei, egy esetleges második kiadás az ÚTKból erre azonnal megoldást jelentene, de második kiadás nincs, errata sok helyre nem jut el, és a játékot azzal együtt is megakaszthatja a kérdés.

És nem ez az egyetlen ilyen, hanem sok más apróság van, amire biztos van szimpatikus megoldás a kiadó részéről, csak éppen a játékosok nem úgy játszák. A varázsló minden mozaikot megtanul, csak éppen éles helyzetben nehezen használja, mert nehezen tudja megmondani mit és hogyan érne el vele... Ezért kell sok képzettség az érdemi használathoz, ez szép és jó. Csak éppen a többség úgy kezeli, mintha a varázslóképzés hiányos lenne, nem az összetettebb varázslatokra szólna. Ráadásul sokféle specializációt, szervező elvet nehezen tud kezelni. Mert mondjuk egy mágikus művészetek szakos varázsló nem a mágia egyes fejezeteire, hanem az alkalmazás módjára specializálódik. Nála vajon mit, és hogyan engedne meg a rendszer, ha megtudja hogyan lehet mondjuk a festészet és a mágia kombinációjával valamilyen hatást elérni?

A koncepció jó lennne a rendszer mögött, csak sok Yneven reális karakter kapcsán ilyen fennakadások várhatóak, ez pedig azt jelenti, hogy hiába a KAPos rendszer, durva korlátok jelennek meg. És bár többnyire az egyensúly érdekében, de olykor váratlan helyen, nem feltétlenül tervezett következményként is. Az pedig, hogy teljesen életszerűtlen, a KM által úgysem engedett buildre lehetőséget ad a KAPos rendszer az érzésem szerint nem növeli a szabadságot. A rendszer ettől még működik, játszható és sokan elégedettek vele. A sok verseny remek támogatást is jelent, de pont ezzel lett az ÚTK erős kihívó, ami a korábbiaknál nagyobb mértékben osztja meg a közösséget. És amíg gondok vannak vele, addig ez nem jó hír. 

M.A.G.U.S. - Új Törvénykönyv
Erősségek	Gyengék
Mozaikmágia Mágiaelmélet Alapvetően M.A.G.U.S. Jó támogatás a kiadó részéről Alapvetően a céljait megvalósító rendszer	Hibák és nem egyértelmű szabályok (kisebb gond) Még mindig hiányos világleírás (Nem a Tuanon múlik) Még mindig problémás képességpróba (örökölt) Sok zavaró korlátozás... Az egyensúly ígéretéért sok áldozatot kell hozni Romló színvonal irodalom terén (ez nem a Tuanon múlik)
Lehetőségek	Veszélyek
Hiányos részletek könnyen kitölthetőek Hajlandóság érdemi támogatásra	Jogi helyzet Célközönség kérdéses Kérdéses milyen választ ad az MMOkra

Ami a táblázatból nem látszik, hogy nekem igazából a koncepcióval van bajom. Nem azt mondom, hogy rossz. Hanem azt, hogy nekem nem tetszik. Kicsit más a célközönöség, ami viszont a M.A.G.U.S. közösség heterogén voltát illetően érthető is. Elhangzik, hogy ezt vagy azt azért kellett korlátozni, mert így vagy úgy éltek vissza vele. Lett volna jó magyarázat, olyan korlátozás ami az egyes kasztok képességeit nem teszi azonnal tönkre. Ellenben az eredmény kiábrándító. Van aki azt mondja: A harcművészt eddig is korlátozta sok szerepjátékos megkötés, most sok lehetőségét elvették, mondván visszaélnének vele. A gond az, hogy így a visszaélésre törekvőkkel számolva egyensúlyban van a kaszt, a szerepjátékos korlátokat kijátszók kezében kevésbé.

Sokan a lovag vs paplovag egyensúlyra is mutogatnak, mondván nincs egyensúly. Többet játszanak nálam ÚTKval, így akkor sem vitatkoznék velük, ha nem értenék egyet velük. De bármi is a helyzet, mindig azt hallom, hogy a jó játékos szenved, mert a vérpistik kezelésére kellett optimalizálni a rendszert. Lehet versenyen végiggyakni a kalandot. Semmi gond, a megatáp visszaélések egy részére nincs lehetőség. Igaz, a totálisan életszerűtlen buildekre, és sok minden másra van, viszont sok jó történetre épülő életszerű karakter koncepcióját nyírják ki a korlátozások.

De arra, hogy klubban, versenyen játszanak jó. És merem állítani, ebben a helyzetben jobb, mint a legtöbb nagy múltú, versenyt szervező társaság tákolt ETKja. Csakhogy az ilyen kalandmegoldó versenyeket én nem szeretem. Egy rendszer kompromisszumok sokaságára épül. Minden olyan döntés amikor az otthoni, inkább "időigényes komoly hobbi, mint gyerekjáték" jellegű életút játék terén kell áldozatot hozni azért, hogy a kaland megoldó verseny és rendezvény jobban működjön, az nekem fáj, engem taszít. Még akkor is, ha azt mondom a legjobb ilyen versenyek, rendezvények ÚTK alapúak. És ezzel a kompromisszummal nem tudok mit kezdeni. 

A kiadó vezetője elmondja, hát a szilárd alapot később lehet kiegészítőkkel lazítani. Ezzel egyetlen gond van: A kiegészítőket a vérpisti is használja. A világ szempotjából szilárd alapot megkövetelő szerepjátékhoz pedig az kellene, hogy a világ természeti törvényei ne az ilyen fellazító kiegészítők használatától vagy elkerülésétől függjenek, mert ez így világ és szerepjáték szempontjából minden, csak nem szilárd alap. Ellenben a világ szempontból szilárd alapra megannyi rendszerhez vezettek be az egyensúly érdekében verseny szabályokat. És lehet arról beszélni, hogy mondjuk a Shadowrun 3. kiadás alapkönyve sem ad sok szabadságot... De nem is állapít meg ilyen durva korlátokat. Pusztán a tartalom, és annak kiegészítésére jó szabályok egy része kerül máshova. Nem az egyensúly, hanem a véges  terjedelem okán.

Márpedig amikor a vérpistik kezelésére a legegyszerűbb válaszom az, hogy elmagyarázom azt, hogy miért nem nyer a tápolással, miért fog vele nagyot szívni, és erre vannak egyszerű magyarázatok, útmutatók, szabályok, akkor a fenti korlátozásból semmi hasznom nincs, mert az a vérpisti probléma amit megoldani akar, egyszerűbben megoldható, ha a csapat nem kéri kifejezetten a vérpisti beengedését. De lépjünk tovább. De az általa okozott problémákat megszenvedem, és nem hiszem azt, hogy lesz valaha is olyan kiegészítő csomag hozzá ami ezeket orvosolja. De ha lesz is, akkor az a világ működéséről azt mondja ki abszolút nem egységes, hiszen egy csomó opcióra épül.

Így pedig semmit nem nyerek a meglévő kiadáshoz képest az ÚTKt választva, de sok probléma, sok plusz vita sajnos marad. Ja, és az összes eddigi kalandot, NJKt, saját "házi kiegésszítőt" és egyéb dolgot egy az egyben kidobhatok. Hát köszönöm szépen, de ez így nem jó ajánlat. Nem azért, mert az ÚTK rosszabb lenne. Csupán több mint egy évtized hátránnyal indul. Egy kezdőnek akinek sok gondja van a vérpistikkel, de nem akar a világ sok részletével foglalkozni így ezeket a problémákat nem éli meg persze ajánlanám. Csakhogy összességében van egy komoly gond. Ez pedig a az eddig végig emlegett szempontok kérdése: Még mindig számít a PC és a sereg.

Ma már nagyon kevés olyan helyzet van, ahol úgy találkozna valaki szerepjátékokkal, hogy ne lenne más alterntíva is a szórakozására. Mondjuk a számítógépes játékok. Tény az, hogy az asztali szerepjátéknak így is van több jelentős előnye. Egy kaland kapcsán a fejlesztés munkaigénye alacsonyabb, így több kaland készül el egy évben, mint ahány számítógépes játék. Így lehet azt mondani, hogy ez azoknak is jó, akik amúgy PCs RPGn nőnek fel, és minden áron tápolni és győzni akarnak. A D&D Organized play ezt is tudja. Csak őket az MMO játékok, a Diablo III kapcsán az újrajátszhatóságra rámenő mechanika, és sok más is csábítja. Érzésem szerint a tápos, a vérpisti, ha ma kezd valamit játszani, ritkán kötne ki pont a M.A.G.U.S. mellett, ha nem pont őt hívjuk.

Mert ugye pár dungeon tile, szörny könyvtárak és a Pathfinder mindenre elég, és ott aztán lehet tápolni. De nem alapfelveetés az, hogy a vérpisti fog Diablo-ról asztali szerepjátékra váltani. Tudom, hogy Nyul, aki a CODEX kapcsán egy alapvetően igényes játékosoknak szánt igényes szerepjátékot tett le az asztalra, az akkoriban az igénytelen vérpistikről hírhedt PeCsában nőtt fel, csak éppen úgy látszik lett igénye, többre jobbra. Senki sem kezd igényes szerepjátékosként. Ma sem hiszem azt, hogy kevesebb vérpisti lenne.

Csak ma ők könnyen megtehetik, hogy Diablo III-mal kezdjenek. Amikor látják, hogy a szerepjátékhoz olvasni kell, összetettebb, hallják miben tud többet, de elmondják nekik az nem a tápolásról szól, kérdés, hogy mit tesznek? Úgy dönteneke, nekik kell az asztali szerepjáték, de bár az Internet nagy, sokan, sokmindent ajánalanak, nem egy direkt neki való Dungeon Crawlt keres, hanem egy a storyra, világra hangsúlyt kereső játékban fogja tönkretenni a többiek játékát, és az a csapat nem tenne ellene semmit? És ezt ne lehetne megoldani? Vagy olyat keresnek ami direkt az igényeikre szabott játék? Én az utóbbiban hiszek. 

A játékosok többsége meglévő csapattal játszik, a rendezvényeken, versenyen szerzett tapasztalat másodlagos. És a verseny, ha a kaland megoldását értékelik, a leginkább szerepjátékos játékos viselkedését is torzítja egy kicsit, ott ő is tápolni fog, így pedig a versenyeken lévő exploitokból már arra sem következtetnék, hogy az adott játékos hogyan játszik otthon. Az ÚTK pedig egy olyan M.A.G.U.S. amivel remek versenyt lehet szervezni, a tápolásban éppen akkor korlátozott vérpistiknek. És ahhoz, hogy ebben jó legyen, sok kompromisszum kellett, ahol ennek érdekében vállalták azt, hogy másban kevésbé jó legyen. 

A komolyabb hobbit kereső, a játék mélységét és szabadságát élvező játékost, aki pedig akár kitalált nyelveket is megtanul, akár a mágiaelméletről képes filozófiai vitát is folytatni, és legyen bár bölcsész, orvos, pilóta vagy mérnök, érdeklődő emberként a polcára a valószínűségszámításról, játékelméletről, stb. szóló könyvek is felkerültek viszont meg fogja jegyezni: A vérpisitik versenyes tápolása kedvéért feladták azt, ami nekem lenne fontos, így ez a játék láthatóan nem nekem készült. Nem ilyen szerepjátékosoknak való. 

És egy versenyre termett rendszerrel éppen úgy nem fogjuk tudni elérni azt, aki a Star Wars: The Old Republic egy RP serverén, RP guildben éppen a tanítványoknak tart órát a Sith Code értelmezéséből, vagy éppen terepgyakorlatra visz pár embert, mando'a nyelven parancsokat osztogatva, mint ahogy akár Yneven játszódó fórumos szerepjáték terén a szerepjátékra, a karakterek egyéniségére jobban odafigyelő embert sem. Én mást keresnék, mást tartanék jónak. 

De tegyük fel: Holnap, vagy holnap után lesz egy jobb megoldás a problémára, és az ÚTKs alkotók jelentős része is jobbnak fogja tartani, akkor is azt kell mondani, hogy az ÚTKt az akkori ismereteik, az akkor számukra elérhető minték, példák alapján kellett megalkotni. Ez pedig ide vezet. És nem is ez a gond. Ha az igényesebb szerepjátékosoknak valóban szimulációra épített rendszert alkotnának, akkor vajon ahhoz a DVnél lévő írók, világalkotásban résztvevők képesek lennének normális ütemben és minőségben letenni a maguk részét? Nem hiszem. 

Ha azt nézzük, hogy az ÚTK idején, ebből a kiadásból kiindulva mik a M.A.G.U.S. bajai, akkor 5% a rendszer igazi gondja, 10% a rendszer könnyen javítható gondja. A maradék 85%-ot az idő során az írói gárda, a közösség szépen összerakta magának hosszú évek munkájával a Tuantól, az ÚTK alkotóitól függetlennül. Ha az ÚTK sokkal inkább elmenne egy olyan minőségi játék irányába, mint anno a CODEX volt, akkor a rajta múló 15% mondjuk 3% lenne. De a többi gond maradna. Ha pedig az elmúlt húsz év számos fejleményét kidobjuk akkor is felmerül a kérdés, miért nem CODEX, miért nem valami más, miért nem építünk saját világot, igényesen. 

Ami viszont kétségbe ejt, hogy sok az egyensúlyra, a játéktechnikára oda figyelő korlátozásra szimulációként hivatkoznak. A szimuláció a világ történelme, meglévő mágikus törvényei, stb. hű követése lenne a játékrendszer szintjén, a játékegyensúlyt és más a világon kívüli szempontokat figyelmen kívül hagyva. Az ilyen szempontok felemlegetése viszont jelenleg az "ezen az alapon bárkibe bele lehet kötni" helyzet. Hiszen az ÚTK amikor elkezdett bizonyos problémákra, bizonyos helyzetekben való játékra optimalizálni, akkor célközönséget választott. Ami ennek a csoportnak jó, szükségszerűen másokat elriaszt. És olyan célközönséget választott, ami kapcsán nem lesznek a M.A.G.U.S.-sal kapcsolatban tőlük független minőségi problémák, amiken a projekt elcsúszhat.

És bármennyire rá lehet mutatni a hibáira, a következetlenségekre, bármire: Az ebben a helyzetben nem zavaró. Korrekt termék... Csak, sok más korrekt termék van a piacon. És három körek nem tudnám ajánlani az ÚTK-t. Aki a hagyományos M.A.G.U.S. rendszer kapcsán komoly munkát fektetett a saját igényes megoldásaira. A sok netes kiegészítőből is dolgozó vérpistiknek és az őket kiszolgáló közösségeknek. És végezetül az újoncoknak, mert az utóbbi csoport számára a M.A.G.U.S. már nem a legjobb választás. 

Bár gondolkodtam a pontszámokon, de felmerült bennem a kérdés, hogy az irodalmi háttér jelentős részét adó Delta Visionhoz kötődő alkotói csapat, ha rontja az ÚTK helyzetét, akkor mennyire korrekt lejjebb húzni az irodalmi támogatásért járó pontszámban a Tuan-t, ha ezért is vannak viták. Hogy hiányoznak a kiegészítők, ott a jogi okokat helyes-e a rendszeren leverni? Hogy... A pontozás elmarad. Nem lenne szó kiugró pontszámokról, nincs az eredmény 67% felett, de 61% alatt sem. A ma elvárt színvonalhoz képest sokkal rosszabb az ÚTK világleírása, mint a többi M.A.G.U.S. kiadáshoz hasonítva. És a több évtizedes support gondokat egyre nehezebb egy-egy rendszeren leverni. 

Pontosan azért, mert a probléma állandósulni látszik: A jogtulajdonos és a kiadó közötti vita éppen a jogtulajdonosi hozzájárulás nélkül megjelentett könyvek körül robbant ki. A Tuan többet akart megjeletetni, mert szükséges a folyamatos irodalmi támogatás és kiegészítő ellátás, azok a szerzők akik máskor akár szemét megjelenésére is engedélyt adtak itt nem járultak hozzá sok megjelenéshez. És igen, korábban is az merült fel, hogy ne lehessen engedély nélkül bővíteni, a d20 projekt is ezen a tulajdonosi szándékon vesztett a legtöbbet. 

Ha ezt ellenük értékelem akkor a 61-62% környéke lenne a reális, ha mellettük foglalok állást akkor a 66-67% környéke. Ez pedig szimpátián, hiten múlna. 

M.A.G.U.S. - M.A.G.U.S. 2*0, avagy a Lunír féle próbálkozás

Vegyesek az érzéseim. Egyfelől azért, mert amire a Lunír féle csapat választ adott kérdésre, arra tetszett a válaszuk. Akár hatalmoszóról, akár a kalandozók mibenlétéről. Ez szép és jó. Csak egyetlen gond van vele: Nem lesz kész egyhamar. És a tesztelő csapatokkal kapcsolatos hozzáállásuk éppen annyira nem tetszik, mint a Delta Vision környékén látható alkotók viselkedése. Az irodalmi háttér szerepe romlik. Tegyük fel, hogy a srácok minden ellentétes hatás ellenére kihozzák az eddigi legjobb M.A.G.U.S. kiadást. Akkor, amikor a többség már játszik más szerepjátékokkal is, a M.A.G.U.S.-t nosztalgiából veszi elő, és ilyenkor ragaszkodna az eddigi megoldásokhoz, legyenek azok jók vagy rosszak.

Ráadásul van egy apró gond: Ha már most késés van az gyanús. Később is ez lesz a kiegészítőkkel. És sok olyan kiegészítő lenne, például atlaszok, amihez nem kell megvárni a készülő rendszer megjelenését. De azt hiszem az sem függ össze a rendszer megjelenésével vagy meg nem jelenésével, hogy nem árasztanak el minket a jobbnál jobb regények. A támogatás szintje nem éri el a Tuan által hozott szintet, ezen a téren szinte biztos a hátrány. Hogy a világ sok részletét ki szimulálja majd jobban, ha lesz megjelenés, esélyünk sincs megmondani. Mert ez még a jövő zenéje. 

De amíg a M.A.G.U.S. sok esetben fejőstehén és a M.A.G.U.S. logóal étes értékű irodalmmi alkotásokat is el lehet adni, is a szerzők vállogatásánál nem a minőség a legfontosabb szempont, addig a legjobb szerepjátékos alkotócsapat sem tudja egyszerre garantálni a minőséget, és az irodalomból megismert világhoz való hűséget. És most is 90%ban azon van a vita, hogy melyik állapothoz nyúljunk vissza. És a hatalomszó használó karakteréhez ragaszkodó vérpisti mást választana, mint aki a modern mágia térhódítása kapcsán sok eseményt szimulálna.

Pech, de a M.A.G.U.S. közösség elvárásai nem egységesek. És ha közös rendszeren belül használna mindenki eltérő opciót, az sem fogná össze a közösséget. A M.A.G.U.S. az elmúlt körülbelül 21 év alatt nem jutott el oda, hogy egy a lehetőségeit kihasználó, stabil rendszer legyen. Tiszta lapot már nem fog kapni a legtöbb csalódott embertől, és bizony a Lunír hiába volt kezdetekben lelkesítő, a késés, a bizonytalanság az itteni ígéretes kezdetet is javarészt lenullázta. A helyzet pedig nem csak a késés miatt tűnik elkeserítőnek. 

A fejlesztés üteme is problémás, de az is ahogy a béta tesztereket toborozták, így pedig egy olyan társaság véleménye kerül előtérbe, akik felelőtlenül írnak alá biankó szerződéseket, így pedig kérdéses, hogy a játék tervezése, stb. kapcsán mennyire átgondoltak. Az ilyen helyről jövő ötletek összedobása és az átgondolt egységes alap kihajítása már nem egyszer okozott problémát. Ha ehhez hozzá kerül az is, hogy a csapat így nem elég termelékeny, ennyi idő (és munkaidő) pedig nem finanszírozható egy-egy könyvből, de sem az irodalmi háttéren, sem a szerepjátékos kiadványokon nem lehet stabil haszon, hiszen stabil megjelenések sincsenek, akkor az egész projekt nem fenntartható. 

M.A.G.U.S. - Házi rendszerek

A M.A.G.U.S. eddig történetére nézve a legnagyobb kritika az, hogy ezt az opciót említem, komolyan veszem, és valamennyire kész vagyok értékelni. Normális esetben ugyanis azt mondanám, a házi rendszerek, és a profi megoldások nem egy ligában játszanak. Mondjuk úgy, három szintet tudunk elképzelni. A legfelső szint a valóban profi munkáké. Ahol van például üzleti terv, határidő, de van többszintű minőségbiztosítás is. Ahol a rendszer fejlesztésével, kiadásával foglalkozó cég alkalmazottai különböző kompetenciákkal rendelkeznek, és az ő szaktudásuk meg is látszódik az eredményen. 

Az Indie rendszereknél is jellemző az erős koncepció, némi üzleti terv, de határidők már nem feltétlenül vannak, így a kiegészítő ellátás sem folytoos. Nincs jól felépített csapat, de van szándék a megfelelő minőség biztosítására. Persze ennek eszköze a józan önkontroll. Nomeg az, hogy ha már cél a minőség, akkor a fejlesztők utána olvasnak dolgoknak, képezik magukat, megszerzik a szükséges eszközöket, tudatosan építik fel a világot. A szemlélet alapja, hogy a fejlesztő azért dolgozik, hogy a vásárlónak jó legyen. Amit a vásárló is meg tudna csinálni, azt a fejlesztő csinálja meg helyette, lehetőleg egy kicsit jobb minőségben. 

És van az amatőr szint. Aki nem üti meg a fenti két szint mércéjét, az itt találja magát. Márpedig a M.A.G.U.S. kapcsán az első olyan pillanatban amikor egy fejlesztő keresztbe akart írni a másiknak, és nem a játékos érdekét nézte már ebbe a kategóriába került. Amikor egy-egy projekthez olyan írók nyúltak hozzá, akik nem akarták végig gondolni, megtanulni mivel jár a világ tervezés, a játék tervezés, és ezzel sokszor rosszabb munkát tettek le az asztalra, mint a kicsit is oda figyelő KM, akkor eldöntötték: A M.A.G.U.S. innentől az amatőr ligában játszik. A saját kedvük szerint fejlesztik, de ez nem egy profi termék.

Ha pedig ezekkel a korszakokkal, ilyen szintre képes alkotókkal is foglalkoztunk, akkor már miért ne térjünk ki megannyi házilag barkácsolt megoldáshoz? És elmondtam: A M.A.G.U.S.-t sokan illesztették a d20 systemhez. Ők M.A.G.U.S.-ként sosem voltak hivatalosak. De a d20 systemet, az arra való játék építést ismerték, és akár jobbak is lehettek az akkor hivatalos fejlesztőcsapatnál, akiket a kiadó szintén az amatőr ligából toborzott. 

Házi rendszerből, a M.A.G.U.S. világának más rendszerre való átültetéséből sok van, és volt nem egy példa a "CODEX rendszerben, de Yneven", "D&D / d20 system de Yneven" jellegű megoldásokra. Lehetetlen lenne mindet külön-külön értékelni. Azonban vannak közös pontok. Sok hivatalos kiadáshoz hasonlóan ezek is alkalmatlanok arra, hogy a rendszer egymást nem ismerő játékosok közös játékának alapja legyen, hellyel-közzel közös szabályértelmezésssel. Ellenben az is igaz, hogy míg sok hivatalos kiadást úgy kezel a játékos, hogy az általa választott értelmezést sem tartja eléggé jónnak, csak kevésbé hibásnak a rendszert, a hasonló barkács megoldássokkal azok felhasználói többnyire elégedettek. 

Ha pedig ezek nem rosszabbak érdemben több hivatalos kiadásnál, sőt egy részük esetében akár jobbak is lehetnek, és kétségtelen előnyük az, hogy ezeket valaki átgondolta, és az éppen akutális kalandmester is érti mire gondolt egyes szabályok leírásakor, akkor miért ne lenének ezek házi használatra jók? Csak éppen nem kiadhatóak, nem adhatóak át érdemben más csapatnak, és aki képes más kezében is versenyképes rendszert alkotni, az akár Ynev kiváltására is képes lehet, megoldva a világ szintjén való keresztbe írkálás, rombolás problémáját. 

Megjegyzem a M.A.G.U.S. kapcsán a legrosszabb húzás sok író részéről az volt, amikor a keresztbe írás, és átgondolatlan vélemény kapcsán ők, mint jogtulajdonosok azt mondják, azt ők a M.A.G.U.S. kapcsán a kezdetektől így gondolták. Ez esetben ugyanis erre a közlésükre lehet hivatkozni. Az általuk kiírtani próbált ötletes és szép megoldások kapcsán, ha azt mondják azok sosem voltak a M.A.G.U.S. részei szerintük, akkor ezeket a dolgokat könnyű lehet lemásolni, és utána már az ötlet, sok megoldás átvételénél nehezen érvényesítenék az érdekeiket. Ugyanis ők azt nyilatkozták, nyilvánosan, hogy az adott ötlet sosem volt a M.A.G.U.S. része. Ezt átgondoták, ezt sok vitában biztos ténynek mondták...

Így ha ezeket a nyilatkozatokat bizonyítékként használja valaki egy jogvitában, akkor nehéz lesz elmagyarázni azt, hogy azok az ötletek mégis az ő ötleteik. A M.A.G.U.S. pedig nem azért lett érdekess, mert Arelt pont Arelnek hívják, hanem sok összefüggés, lehetőség, a világot színesítő elem okán. Hqa pedig a jogtulajdonos olykor kellő vehemenciával magyarázza, hogy az adott ötlet, következetes gondolkodásmód, stb. idegen a M.A.G.U.S.-tól, az arra épülő értékek nem részei a M.A.G.U.S.-nak, akkor az ilyen ötletek kapcsán biztos nem ő a jogtulajdonos.

A destruktív keresztbe írás és ennek kapcsán a "kezdetektől így gondoltuk" hangoztatása bizony ezért önveszélyes. 

Egy jó házi rendszert benne hagyni a jogi csapdában és nem megpróbálni belőle érdemben terjedni képes saját játékot csinálni a befektetett munka és a remek lehetőség elszalasztása. 

Aki számolt "tesztgyőztessel" és azt gondolta, hogy ez esetleg az Első Törvénykönyv lesz, az alapvetően téved. Az Első Törvénykönyv ugyanis a korábbi kiadásokhoz képest sok dologban volt visszaesés, más újdonságai pedig kiegészítők, Rúna, a rendszerhez elérhető másmilyen (pl. Online) támogatás formájában is működhettek volna jobban. Az egyértelmen egy rossz rendszer reform, abból a korból, amire a M.A.G.U.S. szinte valamennyi problémája származik. Az Új Törvénykönyv ehhez képest egy alapvetően használható rendszert tett le az asztalra. Lehet arról beszélni, hogy sok szabály kapcsán hibás értelmezések is elterjedtek. Lehet sok hibára mutatni, de hibátlan rendszer nincs és nem is lesz.

Az Új Törvénykönyv pedig versenyre, rendezvényre, kaland megoldásra, ahol nem akar senki túl mélyen foglalkozni összefüggésekkel javarészt ideális rendszer. Amit el akartak érni a fejlesztők, ami kell a megcélzott körben elért sikerhez azt elérték. A rendszer ebből a szempotból előrelépés. Egy világ központúbb megoldás kapcsá az egymásnak keresztbe író alkotók miatt sok gondjuk lett volna, és nem lett volna könnyű évtizedes hátrányból indulni. Mert sokan ennyi időt fektettünk egy-egy jól mesélhető világkép megteremtésébe. Ezt pedig nem lehetne egyetlen kiegészítővel kiváltani, hanem az évtizedek alatt megalkotott valamennyi javítást, bővítést, stb. kellett volna kiváltania. 

Ahhoz, hogy egy új kiadás meggyőző legyen elengedhetetlen az, hogy feltételezzük, lesz szilárd alap, amihez az írók is alkalmazkodnak, és mind az irodalom, mind pedig a kiegészítők tekintetében termelékeny időszak következzen, és ez körülbelül lehetetlen. Ráadásul a M.A.G.U.S. sok más szempontból is heterogén. Gondoljunk csak bele sok verseny szervezőbe, különböző oldalak csapatába. Nem osztom azt a véleményt, hogy az ETKs versenyek csak pár asztalt töltenének meg, magam is láttam tömegeket. Az ÚTK viszont sok szempontból alkalmasabb lenne a versenyre. De mégsem hiszem, hogy a hasonló csapatok váltanának.

Egy hasonló váltás ugyanis az egyes versenyek mögött álló oldalak kiegészítőit is lenullázná. A közösség pedig ezek miatt a kiegészítő miatt állt össze. És lehet arra mutogatni, hogy egyik vagy másik csapat minden tápot összegyűjt, sok kiegészítő szemét és sokan okkal mutogatnak rá. És arra is, hogy az ő "Ynev tudósaik" szorgos hangya módjára összegyűjtik az össszes egymásnak ellentmondó keresztbe írást és erre építenek rengeteget. Következtetni, végig gondolni az eredeti összefüggéseket nem szeretik. Közben viszont az egyes világképek nem lesznek egymással kompatibilisek. Egyensúly sem lesz, világhűség sem lesz.

Az eredeti alapkönyv viszont baromira félkész, végig elemezni, megfelelően kiegészítgetni, a szabályok elemzésével a hiányzó magyarázatot odatenni viszont nem feltétlenül leányálom. És hiába van nekem jó megoldásom, ha a 2/3 nem került fel sem ide, sem más weboldalra, és mivel a M.A.G.U.S. nem az egyetlen prioritás nem is valószínű, hogy felkerülne. Az ÚTK-t ugyan rosszabbnak tartom, mint egy hosszú idő alatt rendbe tett, az eredeti alapkönyvre épülő rendszert, de ugye ennek van jópár év előnye. Az ÚTK pedig a boltból megvéve tudja amit tud. Ha így hasonlítanánk össze a két állapotot, akkor az az almát körtével esete lenne.

Ha azt nézzük a megjelenésekori igényeket melyik hogyan szolgáltat ki, milyen termék volt, akkor az első kiadás persze remek volt. De a megjelenés megfelelő időpontjával nyerni egy tesztet nem lenne szerencsés. Az ÚTK persze tanult jópár hibából, sok szempontból átvette a korábbi keresztbe írások miatt megelenő gyengéket, lehet saját hibája is pár. De sok más dologban fejlődött. 

Nyilván azt fogom mondani: A következetesen kezelt, átgondolt világ jó, éss az igényes szerepjáték táptalaja. És sokan megosztják a tapasztalatukat, tudásukat, itt is kérdezhetsz. De nyilván a másik játszható megoldás az Új Törvénykönyv. És ezt a kettőt nem lehet összehasonlítani. A konklúzió az, hogy a M.A.G.U.S. nem véletlenül lett népszerű. De hosszú évek, évtizedek kitartó rombolásával eljutottunk oda, hogy bármekkora rajongótábort is vonz a márkanév, a megörökölt helyzet miatt nehéz igazán jó terméket fejlesztve ezt a rajongói kört összefogni. Így pedig a jogokért való harcra többet költeni, mint egy jó világ megalkotására, piaci bevezetésére nem feltétlenül átgondolt taktika. 

Az Új Törvénykönyv versenyre, rendezvényre jó M.A.G.U.S. kiadás. Csak az jut eszembe, hogy D&D 5-höz több világ, kiegészítő, irodalmi mű van, az Organized Play nem hülyeség, és ha a világot úgysem vesszük komolyan, akkor annak a hibái sem zavarnak. Az ÚTK jogi helyzetét és sok minden mást ismerve, felmerül a kérdés, ha a M.A.G.U.S. irodalom színvonala körüli problémák, az érdemi irodalmi támogatás mennyiségi hiányosságai, és sok más apróság hátrány, akkor miért aánlanék M.A.G.U.S-t és ÚTK-t a D&D 5 helyett. De írhatnám a korábbi D&D 4-et is.