Az oldal előző változatán egy 10-es toplista várta a rajongókat, de tegyük fel a kérdést: Miért pont 10 szabály lenne a fontos? És meddig szabály valami, és mettől szabályértelmezés? És mikor beszélünk arról, hogy a több ellentmondó hivatalos szabáy közül választunk. Amikor elmondom, hogy az eredeti alapkönyv az alap és azt is, hogy nem veszem át az Első Törvénykönyv módosításai közül a kötelező ÉP vesztést, ha neked csak Első Törvénykönyved van, akkor ez nem ilyen egyszerű a helyzet. Hiszen ott a kötelező ÉP vesztés figyelmen kívül hagyása máris háziszabály lenne. Akkor ez legyen benne egy top 10 listában? A kérdés azt hiszem jogos. 

Mint az is, hogy amikor azt mondom léteznek elf fejvadászok, például Krán kapcsán látjuk. De erre van hivatalos forrás is, és különben is megfelelő előtörténettel eleve bármi beengedhető. Háziszabály-e az, ha ennél meghatározok jópár egyértelmű feltételt? Visszont egyértelműen szabály módosításnak számít számos megoldás. Kezdjük, hát az egyszerűbb, kisebb javításokkal. Olyanokkal, amiket könnyű is megindokolni. Elsősorban pedig a Második Törvénykönyv szabályainak alaposabb átnézésével. A rossz nyelvek szerint, a könyv a kelleténél többet merített levelező listás amatőr forrásokból, átgondolatlan. De el lehet dönteni, hogy egyes fejezeteket használunk, vagy nem használunk. Más esetben viszont a már használt szabályokat előbb javítani kell.

Az amund szépsége

Az amund faj kapcsán ismerjük a kultúrájukat is, ami szerint tudatosan formálják a testüket, és a szépségük javarészt nem is veleszületett adottságokról, tehetségről szól, hanem tudatos munkáról. Bár kétségtelenül igaz, hogy a férfiaknál a kidolgozott izomzat a szépség egy fontos formája és ez sokmindent feldetet, mégsem az amundokat ismerik Yneven a "szépek népe" néven is. Az amundok számos rémisztő történet szereplői, így a szemük, ezzel az arcuk idegen felépítése sokak számára taszító lehet. Kivéve, a kifejezetten veszélyes, "rosszfiúkra" bukó lányokat, mert őket vonzza a veszély, az amundok gonoszsága, megszelidíthető volta. A magas szépség ebben a helyzetben bizony indokolt lehet valamilyen formában. A Második Törvénykönyv 7. oldalán látható rajz, a különös szemekkel, a kemény állal, stb. egy efféle képet mutat.

Ha viszont az ehhez illeszkedő adottságok okán kicsit erőssebb testalkatú hölgy arcáról mondjuk azt, hogy felidézi a sok rémtörténetet, a természetellenes arányok furcsák, akár sokak számára taszítóak is lehetnek, a karakter viszont nem kapott amund nevelést, így nem is tudja optimálisan kihasználni az adottságait, bizony más képet látunk. Egy ilyen "szörnyella" kapcsán a "de a 23-as szépség"-re hivatkozó játékos kicsit hangulat romboló lehet. Már akkor, ha valaki beengedi, de ilyesmi kapcsán a "gyilkos szépség" többnyire a KM kedvenc barátnője szokott lenni, "de azért ne legyen olyan furcsa a szeme" alapon módosított külsővel. Magam résszéről nem engedném be. Pláne nem a neki mindent lehet, rá minenki vágyjon, ő legyen minden közepe szerepkörben. 

Magam részéről a szépség értékét igazítanám a leíráshoz, és nem a véróvoda jegyében felírt 23 kapcsán kezdeném el a világ működését felrúgni. Így pedig a szépségre adott magas módosító indokolatlan. Persze indenki eldöntheti azt, hogy mikor, mennyi a módosító, van akinek a kidolgozott izomzat és sok más dolog is tetzik, mint az ábrázolásokon látató éles vonások, előre ugró arc, sok más apróság. Tény viszont, hogy a határozott vonások, az izmos test, a "van rajta mit fogni", a lenge öltözet, az erőteljes mozdulatokkal végzett tánc bizonyos kultúrák számára vonzó lehet, de nem feltétlenül indokol így és a test kultusszal sem a kiszakadt amundokat is érintő magasabb faji módosítót. 

Mivel az amund kultúrában a szépségre mindenképpen figyelnek, ezért a saját népe körében nevelkedett amund a szépségét - a helyi iskoláknak hála - valószínűleg k6+12-vel dobhatja, és különleges felkészítésre is gyakran lehet lehetősége. A kiszakadt amund esetében ez a módosító nem jár. A Második Törvénykönyv szerinti módosító egyetlen amundot sem igazán illetne meg. Az amundok szépsége pedig fajon belül értendő. Hogy más fajúak mennyire látják őket szépnek, és ezért milyen szituációs módosítókat kapnak a fenti észrevételek szerint dől el.

Félreértés ne essék, egy arénába besétáló amund gladiátor olajjal kent izmos testét, megfelelő távolságóból nézve valamennyi néző szépnek fogja mondani. A keény vonások, a különös, idegen, félelmet keltő hideg tekintet kapcsán a fél város róla fog beszélni, és csak a tökéletes formái miatt is többen beszélnek róla, többen fogadnának rá, mint a meglévő bajnokra. Ez is egy formája a szépségnek. Csak aki a szépségnek ezzel a formájával rendelkezik, azt ne akarjuk vonzó nőnek is beállítani. 

És általánosan is elfogadható szabály, hogy a szépségre vonatkozó faji módosító nemenként is eltérő lehet. A wier szépsége annyiból ered, hogy életerőtől teljes. Az elf ösztönösen kicsit művész, van stílusérzéke, sok szempontból szintén "kicsattan az élettől", és ez csupa olyan adottság, ami talán indokol általános módosítót. Egy olyan test kultusz ami egy harcias, kegyetlen nép saját ideáljait keresi, az ilyen népet ellenségnek tekintő, ezektől kicsit félő ember viszont nem fogja ugyanezt az adottságot egy vonzó nő ismérvének tartani. A +3 pedig igen extrém módosító... A fentiek miatt ezt a módosítót általában nem alkalmaznám (lehet extrém eset amikor igen), viszont a faji maximumok tekintetében elmondanám a Második Törvénykönyv nem rendelkezik a faji maximumok kérdésében. "Emberinél jobb nem igen jár, és ha lehet akkor a megjelenésre figyelve maradjunk a realitás talaján"

A wier faj és a kasztok

A Wier "faj" kapcsán az átok csak a kamaszkor végén jelentkezik, a karakter képzése sok esetben ekkorra már befejeződik, és a gondolati sémái s az emberével azonosak. Így bizony szinte bármely kaszt elsajátítható számára. Az iskola által formált, nekik megfelelő jellem, így a kasztok közül bármely kaszt elfogadható, bár a vér iránti függőség harc- és kardművészként, varázslóként nehezebben kezelhető. Ugyanakkor bármely kaszt elsajátítása lehetséges a számukra. Itt pedig többről van szó, mint a "jó előtörténet esetén" N betű mellett is megengedhető kombinációk példájáról, sokkal inkább arról, hogy a Wier nem igazi faj, hiszen embernek születik, a gyermekei emberek, a legtöbb szempontból embernek számít. 

A Wier amikor "embervért" iszik nem öregszik kitétel viszont a kyr vérűek, másik wierek, vagy éppen a "nem tiszta vérű emberek" soraira is kiterjed, így általában bármely JK faj vérét megfelelőnek tartom. Mágikusan teremtve is. Az étel / ital teremtése, a feneketlen kancsó, a varázsló anyag teremtése az öregedést megállító vér teremtésére képes, ugyanakkor az ilyen vér ÉPt nem tartalmaz. 

Persze a fajok közötti határok más szempontjából is érdekesek...

Fajok és a boszorkánymágia

Táposnak, és a kedvenc fajjal kivételezőnek fog hatni a szabály, de alapvetően a boszorkány sok varázslatánál a szépségből eredő módosítót nem csak azonos fajúakkal szemben engedem használni. A M.A.G.U.S. megjelenésekor boszorkány csak ember lehetett. Azóta megjelentek részben a Wier-ek, részben több kultúránál felvetették mégis lehet akár elf is boszorkány, ezzel pedig a félelfek is. A Wier kapcsán már érezzük, hogy nincs valódi fajról szó, de kérdés, hogy a félelfet ilyen szempontból önálló fajnak tekintjük-e? És mondjuk az azóta oly sok helyen megjelent kyr vérűt? Egy olyan kránit akiben 1% aquir vér, jó ha akad? 

A szépségből eredő módosítót akkor engedem használni, ha a kiszemelt áldozat a "boszorkány faját" általában is vonzónak tartja, a meglévő alap természetes vonzalomra rá tud épülni a varázslat. Az itt lévő "faji alapon kompatibilis" jellegű vonzódáshoz pedig nem kell, hogy a fajok között merev határvonalat húzzunk, elég a "végülis belefér" kérdés. A vonzódás nem feltétlenül kell, hogy kölcsönös legyen, és az egyéntől is függ. A legtöbb ember nem vonzódna egy wier-hez, ott még senki sem írta meg az Alkonyat ciklust. Egy Wier viszont vonzódik általában emberekhez, kyr vérűekhez, de akár félelfekhez, elfekhez is. Az elfeket sokan említik a szépek népeként, sokan vonzódnak hozzájuk... De az ilyen vonzalom nem minden esetben kölcsönös.

Fontos, hogy itt elsősorban a vágy a fontos, nem a tisztelet, a szeretet, stb. így olykor a lenézett fajok egyedeit egy alkalomra (akár a kiszemelt alany számára kellemetlen alkalomra) vonzónak tartó rasszista toroni, gorviki, stb. is sebezhető lehet. 

Életkor és a képesség módosítók

Bár a kidobott képességek a karakter induló életkorára vonatkoznak, az életkor következményeképp a fizikai képességeket csökkentő módosítók a faji maximumot is csökkentik. A karakternek induló képességei nem lehetnek a módosított faji maximum felett. Serdülő korúként induló karakter esetében legalább fél év kell, hogy elteljen a karakter ifjúkorba lépése előtt. Azaz nincs holnap van a 17. szülinapja a karakternek alapon való tápolásra lehetőség, pláne nem úgy, hogy ezzel a normális faji maximum fölé menne a karakter valamely képessége. 

Ha egy játékos karakter képes is megfiatalodni, akkor a játék indulásakor elvárás, hogy ne legyen a "holnap akarok megfiatalodni" helyzetben, ne tápoljon így sem. Sőt: Nem árt megindokolni azt, hogy aki képes lenne megfiatalodni, sokszor indoka is lett volna rá, az miért is van olyan korban, ami már jelentős módosítókkal jár. 

Képzettségek fokai

Az alapfok a "segéd" szintjét jelenti a világban, a mesterfok a mesterét. Emögött többnyire vizsga és valós képzés áll. Nomeg a világban elismert cím. Ezt az esetek döntő többségében így is érdemes lemesélni. A tudás szintnek megfelelő éves jövedelem is elképzelhető a karaktereknél. Ugyanakkor sok esetben a tudományos képzettségek kapcsán a tanuló "deákok", diákok, kadétok már valós jövedelemmel rendelkeznek, és a számos drágább világi képzettség is túlmutat az egyszerű szakmán. A több képzettség egymást kiegészíti. A birtokigazgatással azonos módon tanulható céhek, iskolák és más szervezetek vezetése, így pedig a fejlődés sokszor 3 egymást kiegészítő képzettségen múlik. Az éves jövedelem az alakulását több tényező is befolyásolja:

A fenti táblázathoz a napszámosok, mesteremberek, polgárok, kereskedők, tudósok, céhmesterek hivatalos éves jövedelmét vettem alapul. A kevesebb versenytárs sok esetben nem csak magasabb árakat, de kevesebb vevőt is jelent. A saját műhellyel rendelkező kovácsmester könnyen megteheti, hogy a telített piacon működő műhelye jövedelmét (2,5-3,5a) kiegészíti azzal, hogy a kovács szakmán felül tovább képezi magát a specializáltabb fegyverkováccsá. Bár eleinte csökken a munkájáért kapott jövedelem (2a), a kevés versenytárs már a fegyverkovács segéd címének megszerzésétől csengő aranyakat hoz. Az éves jövedelme ekkor a műhely 2,5-3,5a hasznán felül még 5 arany lehet, így összesen 8 arany körül keres, a korábbi 5-6 arany helyett. 

Mikor mesterré avatják, választási lehetősége van. 10-12 saját műhelyében, ha még mindig nincs versenytárs ez akár 20-25 arany is lehet. Vagy maradhat ott ahol a fegyverkovács szakmát tanulta, a kevés versenytárs, a műhely hírneve miatt is megkeres ugyanennyit, a saját műhely hasznán felül. Vagy megtanul valami egzotikusabb anyaggal bánni. Itt annyira ritka a kínálat, hogy már abbitkovács inasként sem csökken a jövedelme. Segédként pedig szépen profitál a tudományából...

Fokok és %-ok

A Második törvénykönyv óta az alapfok 50%nak, a mesterfok 90%nak felel meg. Az alap és mesterfoknál leírt tudás a biztos tudást jelenti. A próbadobások a képzettség leírásában szereplő biztos tudásnál nehezebb feladatoknál fontosak, például akkor, ha más is nehezítené a próbát, mással versenyezni kell. De ha már van egy %-os érték mindkét foknál, miért ne lehetne akár %-onként is fejlődni? Általában egy képzettség esetében az alapfok (segéd ismeretei) és a mesterfok (mester ismeretei) más nehézséggel járnak. Az alapfok 50%át a KP igénnyel elosztva megtudjuk, hogy alapokig hány %ot ér egy KP. Majd a mesterfok plusz 40%-át szükséges plusz KPt elosztva megtudjuk, hogy ekkor egy KP hány %ot ér. Így pedig a fejlődés lehet képzettség pontonként is.

Az alapfokú képzettséggel biztos tudást jelentő feladatokra +50-nel lehet dobni általában, míg a mesterfok esetén biztos tudás kapcsán +10 a módosító. A mesterfok feletti fejlődés 1KPért 3%ot adhat, mint a legtöbb %-os képzettségnél. 

Bár általában az alapfok 50%ot ér, akkor ez nyelvek esetében az Alapfok 5re igaz, a kisebb képzettség szintek arányosan kevesebb %ot érnek. Úgy is mondhatjuk, hogy 1KP itt 10%-ot ér alapfokig, és egy átlag anyanyelvi beszélgetés megértésénél viszont nem egy fix +50%os módosítót érdemes haszálni, hanem a karakter képzettségére egy 2*-es szorszót. A kifejezetten egyszerű, tagolt beszéd (amihez Af, 2 is elég) akár 4*es szorzót is jelent. 

Képzettségek és a TP

A tanulással szerzett tapasztalatból kapott TP, ha a karakter képzettséget szerez, általában elegendő KPt kell, hogy biztosítson az adott képzettség felvételére. Ez esetben a TP-t automatikusan lehet KPre váltani, így pedig a szintlépés hiányában megálló fejlődés, a nincs elég KP probléma a tanultakra kérdés is kezelhető. Ugyanakkor ez javarészt a valós tanulásra vonatkozik, sok más ismeret viszont nem a képzettségek, hanem csak a TP által jelképezett tudás részévé vállik, így nem minden elsajátított, kipróbált ismeret esetében váltható az ismeret azonal KPre és képzettségre.

Képességpróba feljavítva

Eredetileg egyszerűen foglaltam össze ezt a módosítást: "A képességpróbát nem a 10 feletti rész alá dobjuk K10zel, hanem ateljes képesség alá 2K10zel. Így egy átlagembernek (10-11es képesség) is esélye van az átlagos képességpróbákon, és a játékosok is kevésbé érzik alacsonynak az 12-13as, valójában átlag feletti, képességeket. A megoldás a rendszer és a világ összhangját javítja, és bár kicsit gyengít a mérgeken, betegségeken, ez nem is baj. Így ugyanis az átlagembernek is elfogadható esélye van egy átlagos, nem túl vészes betegség ellen. Eddig ez nem így volt, és nem volt túl hősies az sem, hogy a kalandozók jobban félhettek egy megfázástól, mint egy tucat orktól." 

A megfogalmazás kapcsán viszont hamar csalódnom kellett, egy informatikusnak készülő egyetemi hallgaató hamar hozzászólt: "de nem tudom, hogy a 2K10 jó megoldás-e. Ennek az eloszlása az összes 55 féle lehetőségből:" Őszintén szólva meglepett, hogy a lehetőségeket van aki itt 55 féle lehetőségről beszél. Egy szerepjátékos, egyetemista, informatikus, akit annyira nem érdekel az egész, hogy megnézze, egy kockadobás kapcsán a valószínűségeket? Mint kiderült, az 55 lehetséges eset úgy jött ki a számára, hogy abból indult ki, hogy "ugye a kockák sorrendje nem számít." De az sem számít a 2k10-nél, hogy a 4 az 2+2 vagy 1+3 vagy 3+1... Szóval nem gondolta át az alapokat sem. Így pedig nehezen becsülné meg azt, hogy mennyi esélye van egy adott sebzésnek megölni valakit (ott is több kocka van).

Hiába beszélnénk a természetes eloszlásról, ha az alap matek fogalmak nincsenek meg. Sok esetben a szerepjáték az "egyetemista geek közösség" körében terjedt el, azok közül pedig sokan rutinból deriválnának, integrálnának és könnyen becsülnék meg a valószínűségeket. Ma már van aki azt mondja, sokak számára a százalék számítás is nehéz, és nehéz különbséget tenni sok valószínűség között. Így a 2k10 kapcsán egy kis táblázattal kedveskedem nektek. Az első oszlopban látjátok, hogy milyen "értékről" van szó. Utána a "lehetősségek" oszlop mondja meg, hogy hogyan is tudunk pontosan annyit dobni. Az "esély" oszlop mondja meg, mennyi az esélye, hogy pont ennyit dobjunk. A siker esély pedig annak az esélyét, hogy ennyit vagy kevesebbet dobjunk (sikeres legyen a próba).

A táblázat lehetőségek oszlopa egy szép grafikont rajzol, és igen a 0 mint általában a k10 dobásnál itt is 10-et jelent. Így érdekes ez a megoszlás, és ha M.A.G.U.S. reformban gondolkodnék, bizony szintén sokban építenék a 2K10-re. És nem is a baloldali grafikon miatt. Hanem mert nézzük csak meg, hogy a siker esélye hogy változik? Na az ott egy szebb eredmény. Hogy miért? A számokat látod, nézzünk most egy kis vizualizációt és hamar látni fogod miért fontos mindez.

Ha megnézed egy kicsit az ábrát, jól látsz egy szép ívet, és ezt az ív az amit sok esetben igazán szépnek érzem. Elsősorban azt, hogy eleinte lassan nőnek az esélyek, majd gyorsan, majd újra lassan. A képességpróbánál ezzel nem csak azt oldjuk meg, hogy az átlagembernek esélye legyen a próbákon... Hanem azt is, hogy az átlag környékén könnyen el tudod dönteni ki az aki átlagon felüli erejű, ki az átlagnál szebb. Ez nem nehéz.

Mint a többi szép nagy lépcsőfok kapcsán is meg tudod mondani, kinél tippelnél 14 feletti képességet. De az extrém magas értékek egymástól való elkülönítésére sokszor jó zsűri, sok szakember kell többnyire. És az extrém alacsony kapcsán is ez a helyzet. Ezek a lépcsők természetesek. Persze ez azzal is összefügg, mit látunk gyakran, milyen összehasonlítások rögzülnek bennünk, így könnyű azt mondani, hogy a várt kép természetes, és kicsit összefügg a természetes eloszlással. 

A magas értékek mellett persze a játékos karakterek nem fognak bénázni, és az alacsony érték is kicsit karakteresebbé teszi őket, de az erős emberek közötti vetélkedés már nem lesz lefutott, izgalmasabb lesz. Ez érzésem szerint fontos, és előnyös helyzet. Sokszor lehet ennek örülni, mert jobbá teszi a játékot, még akkor is, ha a magas értékek mellett ritka lesz a látványosan bénázó karakter. A játék egyszerre lesz életszerűbb és izgalmas.

De van egy másik szempont is. Ez pedig egy kicsit a fejlődés dinamikájára épül. Legyen szó edzésről: Eleinte nehéz edzeni annak, aki előtte keveset mozgott, így nagyon lassan fejlődik. Majd könnyebb lesz ahogy megszokjuk az edzést, és végül a határokhoz közelítve megint nehezebb. Itt ismét hasonló görbét várnánk el. Jól ismert jelenség ez. 

Ez a görbe persze nem csak ilyen téren kerülhet elő, hanem máshol is a fejlődésnél. Lehet vele foglalkozni, és még elő is fog kerülni sokszor ez a görbe.