D&D Essentials: Nem volt szükséges

A megjósolt halálspirálból nem jelent kitörési lehetőséget a D&D Essentials megjelenése sem, hiszen ugyanahhoz a célközönöséghez szól, így pedig a szűkülő piac is marad. De miért is szűkül a piac? Döntően 4-5 oka van ennek. Az egyik jellemző ok, hogy a wargame piac szűkül, elsősorban a számítógépes játékok térhódításának köszönhetően. Körökre osztott stratégiai játék lehet éppen olyan összetett a gép előtt, mint asztalon, és megfelelő pályaszerkesztővel a szabaság sem kevesebb. Így eleve kevesebb ember jár ezekbe a klubokba. Kevesebb bolt engedheti meg magának, hogy fenntartson klubokat. Az RPGNow, a D&D Insider, az Amazon egyaránt konkurencia ezeknek. A számítógépes játékok okán szűkülő piac hatásairól is lenne mit beszélni.

A harmadik fő okként megemlíthetem, hogy a szerepjátékok piacát, korábban a kártya és más gyűjtögetős játékok is megszorongatták. A klubokban ma már közel sem egyeduralkodó a D&D. Magyar boltok klubjai kapcsán is látjuk: Hivatalos Magic esemény van, D&D esemény nincs. Ha a szerepjáték abban tér el a wargamektől, hogy a különböző (taktikai) szerepű "egységeket" (hősöket) más-más játékosok játsszák, és a kampány (hadjárat) során az egységek maguk fejlődnek (nem a sereg mérete növekszik), akkor ezt a megközelítést bizony az FPSek, számítógépes játékok is tudják. Ezért nem megy az ember le a klubba, maximum egy lanpartyra. Mert, ha tetszik, ha nem e téren a D&D egyszerűen nem tud többet nyújtani.

Az ötödik fő ok a streamlining. Sok olyan dologtól sikerült megszabadítani a D&Dt ami ezen a piacon, ennek a közösségnek felesleges, ám sok más játékos számára értéket jelentett. Márpedig ez a játékosbázis egy jelentős részének lemorzsolódásához vezetett. Ez a koncepció viszont már a 3. kiadás idején is jelen volt, és a lemorzsolódás már nem újkeletű. Természetesen a 4. kiadás is fokozta a lemorzsolódást: Hiszen aki ott szívesen szállt el a tápolással, az nem kapta meg az elvárt értékeket a negyedik kiadástól. Ezzel pedig a meglévő bázis is csökkent. A negatív kritika pedig sok helyen elhangzott, játékosok és potenciális játékosok között is. Mivel a 3. és 4. kiadás között ilyen szempontból túl éles a váltás, ezért a mostani lemorzsolódás igen feltűnő. Nem is véletlenül.

Csakhogy nem most lett wowos a játék, azt már a d20 system idején is tudta. Nem most indult el a lebutítása, az ilyen irányú "streamlining" már a 3. kiadás zászlaján is a legfontosabb jelszó volt. Most csak az egyébként veszélyes koncepciót végre jó minőségben is megcsinálták. És fura mód, ezzel együtt talán közelebb vagyunk ahhoz is, hogy életszerű karaktereket alkothassunk. A játék azonban továbbra is taktikai játék jelentős részben, ami cseppet sem jó hír. Továbbra sem az a kérdés az egyes jelenetek kapcsán, hogy hogyan szeretné megoldani azt a karakter, hanem a milyen taktikával tudja megoldani, nem a karakter gondolatai, hanem a hatékonyság alapján kell választani, a streamlining, a klubok támogatása, stb. maradt.

Az egyszerűsítés, a sokat olvasni, gondolkodni nem szerető emberek kiszolgálása ugyanúgy zsákutca, mint arraa piacra fókuszálni, ahol a szerepjátékok gyengék. Akkor lesz sikeres a következő kiadású D&D amikor a szerepjátékok erősségeire fog fókuszálni. Addig pedig még sok víz lefolyik a Dunán. Aki szerint ez a mostani játék "nem D&D" az olvassa el újra az eredeti D&D kiadás dobozát, gondolkodjon el, mit is jelentett a D&D kiadsára létrehozott TSR nevében a T. Hol vannak a D&D gyökerei, miért úgy közelítették meg a szerepjátékot a TSR / Wizards magyarázatai, miért nem volt szó sosem a határtalan és szabad képzeletről, élő karakterekről, dilemmákról, döntésekről. Az elmúlt kb 4 évtized (Chainmail 1971es megjelenése óta) alatt nem nagyon sikerült eljutni oda, hogy a szerepjáték más is lehet, akár több is lehet ennél.

A D&D Essentials egy érdekes válasz volt a 4. kiadás problémáira. Csakhogy sok szempontból rossz válasz. És pont ezért nem lehet az 5. kiadás sem az igazi. Hiszen az alapvető kérdés sosem csak annyi, hogy a D&Dnek versenytársa mondjuk a GURPS, a Call of Cthulhu és sok más játékrendszer... Hanem arról is, hogy a szerepjátéknak versenytársa az asztali stratégiai játék, a kártyajáték, a számítógépes játék. Az asztali stratégiai játékok és a társajátékok pedig már a kezdetektől jelen vannak, ha pedig a versenytársalemzés során ők kimaradnak akkor gond van. 

A helyzet sok szempontból érdekes. A D&D olyan dolgokban jobb a többi szerepjátéknál, amiben a szítógépes játékok, a kártyajátékok és sok más termék is jobb lehet. Az asztali szerepjáték hagyományos értékei között ott van a szabadság, így pedig a játékos letérhetne a már megírt kalandról, elveszhetne a KM munkája. Ha ez a lehetőség elveszik, akkor a játékosok akár Diablo-t vagy Baldur's Gate-t is választhatnának a játék helyett. Ha viszont marad  a szabadság, akkor az előre megírt kalandról hamar le lehet térni, és így a KM munkája kárba veszhet. Egy hasonló, szabadabb játék kapcsán fontos a lehetőség ilyenkor akár a "rögtönzésre."

Ahhoz viszont, hogy a rögtönzés kapcsán ne legyen probléma, nem árt a szilárd alap. Az ennek az igénynek megfelelően leírt világleírás, a következetesen megtervezett világkép. Ez pedig nem volt, és nem is lett a D&D erőssége.